A ma esti Józsefre már hetekkel, ha nem hónapokkal előbb megváltottuk a jegyeket. A szereposztás megszületéséig csak remélhettük, hogy egy számunkra kedvező összeállítást fogunk ki. Természetesen, Serbi-Victor páros lett volna álmaink netovábbja, ám amikor kiderült, hogy Puskás Petivel (és Victorral J) fogjuk látni, tulajdonképpen nem estünk kétségbe, sőt… Serbi és Nagy Sanyi után még örültünk is, hogy vele is alkalmunk lesz megnézni! Én például, a dátum közeledtével (+ hogy tegnap sikerült újra megnéznünk az „álomszereposztással”) kifejezetten vártam, és kíváncsi voltam az alakítására!...
Együtt mentünk Cilivel a színházba. Hasonló helyre szólt a jegyünk, mint tegnap, csak a szemközti (jobb) oldalra. Sajnos, ezúttal az előttünk lévő sor is megtelt, sőt, az előadás kezdetéig kifigyeltem, hogy az emeleten mindössze az erkély első sorának közepén tátongott kettő darab üres hely! A szünetben egy elegáns mozdulattal át is ültünk oda, bízva abban, hogy akiknek odaszólt a jegyük, a második felvonásra már csak nem érkeznek meg!? Hát, megérkeztek…képesek voltak kiadni több ezer forintot (vagy lehet, hogy nem) az előadásra, és csak a második felvonásra beülni!? Nos, kénytelenek voltunk visszaülni a helyünkre L, és onnan élvezni tovább az előadást! :)
No, de az élvezettel ma sem volt baj! Huhhh, ismét egy parádés estével lettünk gazdagabbak! Talán-talán, a közönség ezúttal kissé visszafogottabb összeállításban volt jelen, de az egyes produkciók meghozták a tapskedvet! Lillát újra hallva a Narrátor szerepében, úgy érzem, nekem továbbra is ő tetszik a legjobban. Az erősebb vagy magasabb hangokat kívánó részeknél annyira jól megtalálja az arányt, hogy őt hallgatva, még csak meg sem rándul a homlokom…
Ahogyan azt már írtam, Puskás Petire egyre inkább kíváncsi voltam, sőt, első jelenetének közeledtével, szinte már alig bírtam kivárni, hogy el kezdjen énekelni! Hát, olvastam a fórumokon, hogy nagyon jó, szépen énekel és a színészi játéka is kiváló, de azt nem hittem volna, hogy Serbi után is ilyen hatással lesz rám! Nagyon tehetséges a srác, és igen, szépen énekel! Serbi nálam az etalon, de meg kell mondjam őszintén, a Börtöndal ismételt előadásánál nem tetszik, amikor az utolsó sor utolsó hangját (…mert az ígéret kapuját, csak én lépem át) elkapkodja, holott az első elénekléskor gyönyörűen, tagoltan énekli (ráadásul ezáltal mintha félre is csúszna hangilag). Azt gondoltam, ezt (valamiért) így kell énekelni, bár, nekem kissé sértette a fülemet, de ma este Peti előadása választ adott ebbéli dilemmámra! Peti – ahogyan először, úgy másodszorra is – ugyanolyan tagoltan, gyönyörűen rányomva a hangot énekelte ki a sor utolsó „át” szócskáját – és mennyivel szebben szólt és hatásosabban! Mindezek mellett Peti éneklése nekem icipicit „művésziesnek” tűnik – kissé érződik rajta, hogy nagyon odafigyel minden hangra és szókiejtésre; sőt, talán még némi tájszólás is kiérződik egy-egy szónál, de tény, hogy komoly jövője van a srácnak! Színészileg is nagyon megfogott! Igaz, erről az oldaláról a Jóban, rosszban sorozat Svédjeként már régóta meggyőzött, de hogy élőben, színpadon, több méter távolságból is magával ragadjon… :) No, és a mozgása! Oké, miután zenei vonalon ismerhettük őt meg nagy nyilvánosan, sejthető volt, hogy a ritmusérzék is valahol ott csörgedezik az ereiben, de hogy ilyen jól mozogjon és táncoljon…hát, engem ezzel is elvarázsolt! Élmény volt őt nézni és hallgatni! :) Nagyon örülök, hogy a sorsnak köszönhetően vele is láttam a darabot, mert nem bántam meg, sőt… Olyannyira hatással volt rám, hogy most már várakozással és kedvvel fogok beülni azon előadásra, amikor ő játssza Józsefet!
Victor, mint Fáraó…mmmmm…imádom és megunhatatlan. :) Persze, nincs is mit megunni rajta, sőt, ha pénztárcám engedné, az összes előadását megnézném! Imádom, ahogy hozza az önmagától teljesen eltelő sztár minden allűrjét, no és amit a Szívkirály dal alatt művel!... :)
A testvéreket illetően olvastam valakitől a fórumon, hogy neki mindegy ki játszik aznap, mert mindenkit kedvel valamiért. Tulajdonképpen én is így vagyok ezzel, mert összképileg tényleg mindenki nagyon jó, de külön-külön nézve azért mégiscsak vannak kedvencek! Ruben szerepében Barát Attilát szívesebben nézem, bár, igaz, hogy Ömböli Pali is nagyon aranyos. Juda figurája nekem az örökvidám és bohókás Vajktól jobban tetszik, mint Arany Tamástól, de tény, hogy Tomi is megteremti a kellő hangulatot. Simeon Weil Robi alakításában „látványosabb” számomra, mert Robi beleviszi saját magát és humorát a szerepbe, míg Sándor Dávid alakításán érződik a „papírszerűség”. Robi pl. nem tudom, melyik előadás óta, de A kánaáni szép napok eléneklésekor úgy „módosította” a szöveget, hogy Senki nem jön, c'est la vie, Mert rossz a menü, Natalie (Mon Ami helyett), ráadásul a hangja is kísértetiesen hasonlít ennek a dalnak az előadójára... J Ami azonban nem tetszik, és nem is igazán nézem jó szemmel, még ha dramaturgiailag bele is illik a jelenetbe, hogy Robi dohányzik e szám alatt!? L Én biztosan nem engedélyeztem volna ezt!...
Teljes felüdülés megnézni ezt a darabot – dallamos zene, kitűnő színészek, kiváló táncosok, gyönyörű díszletek, ötletes jelmezek...szerintem, csak szeretni lehet! :)
