A Gyerekektől ajándékba kapott színházjegyek sorát a Madách Színház által bemutatásra került Szerelmes Shakespeare című (zenés) színdarab megtekintése zárta.
A cselekmény nem volt teljesen ismeretlen a számomra, köszönhetően az 1998-ban bemutatott, Gwyneth Paltrow, Joseph Fiennes és Geoffrey Rush főszereplésével készült azonos című filmnek. A sok-sok zenével fűszerezett prózai darab a(z amúgy, hét Oscar-díjat nyert) film történetét követi - William Shakespeare és Viola de Lesseps, a gazdag kereskedő, Sir Robert de Lesseps lányának tiltott szerelméről szól.
A londoni színház vezetőjének, Philip Henslowe-nak hatalmas adóssága van az uzsorás Hugh Fennyman-nal szemben, ezért Henslowe felajánlja Shakespeare legújabb komédiájának bevételét törlesztésként. Ez a darab a Rómeó és Ethel, a kalóz lánya címet viselte, amit később átdolgoztak, néhány komikus karaktert kiírtak belőle, és Rómeó és Júlia néven lett ismert tragédia.
Shakespeare, a londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, de elkezdi a meghallgatásokat Rómeó szerepére. A fiatal Viola de Lesseps álma, hogy színész lehessen, de abban a korban csak férfiak lehettek színészek, ezért férfinak öltözik, és Thomas Kent néven elmegy a meghallgatásra. Itt találkozik Shakespeare és Viola. Miután kiderül Viola valódi személye, Will rögtön beleszeret, az új szerelemtől ihletet kap, lázasan írni kezd, és a maga érzelmeit szövi új darabja soraiba.
Shakespeare házas, hivatalosan nem vált el feleségétől, Viola szülei pedig soha nem engedik meg, hogy egy olyan közemberhez menjen feleségül, mint Shakespeare. Sőt, Viola szülei már az eljegyzést is elrendezték Lord Wessex-szel, arról nem beszélve, hogy Erzsébet királynő is parancsba adja, Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessex-hez.
A színpadon zajló eseményeket sajnos, ezúttal is csak korlátozottan láttuk az emeleti oldalülés 2. sorából… Könnyen meglehet, hogy ez a momentum némelyek színészi játékának megítélésében negatív befolyással volt rám, s így például, a vajdasági születésű Petrik Andrea – Viola szerepében – sem színészileg, sem hangilag nem tetszett. :( Nem úgy, a Shakespeare-t alakító Solti Ádám, akinek alakítása ezúttal is tökéletes volt! :) Hihetetlen mennyire nem az számít, elvégezte-e valaki a Színművészeti Egyetemet, avagy sem, sőt… Oké, az is igaz, hogy Ádám cca. 25 éve szoros kapcsolatban áll az előadó(művész)i pályával! ;) Fejszés Attila szereplésének nagyon örültem – nagyon tetszik a hangja! :)
A darab színpadra vitele – mind szövegileg, mind képileg – igazán látványosra sikeredett! A szöveg a film forgatókönyve alapján született, amely Szabó T. Anna költő, műfordító munkája. Rózsa István képes díszletei tökéletes hátteret adnak a pompa vagy a nyomor adta környezetben elhangzó mondatoknak (pl. a Rose Színház monumentális másolata), ahogyan Rományi Nóra korabeli kosztümjei is nagyon kifejezőek (pl. Erzsébet királynő „malomkerék-galléros”, tekintélyes abronccsal ellátott, bíborvörös kosztümje). Gulyás Levente zeneszerző igazán izgalmasan vegyítette a reneszánsz hangzást a modernitással, s bár, Tihanyi Ákos koreográfus számára ezúttal szűkre szabottak voltak a lehetőségek, kellemesen színesítette a darabot táncbetéteivel. :)