Április 10-én egy váratlan e-mail érkezett a Magyar Színháztól: meghívtak egy különleges, nyilvános kulisszaeseményre — a WONDERLAND musical sajtótájékoztatójára. A levél szerint elsőként pillanthatok be a készülő produkció világába, mindössze egy rövid űrlapon kellett jeleznem a részvételi szándékomat. A meghívás felkeltette a kíváncsiságomat, így aznap este elküldtem a regisztrációmat.
Április 13-án megérkezett a visszaigazolás, hogy szeretettel várnak. Másnap délelőtt fél tízre — a kapunyitásra — értem a színházhoz; a 73-as troli szinte háztól házig vitt. A névellenőrzést követően már több érdeklődővel együtt vártam, hogy elkezdődjön az esemény.
Valamivel 10 óra után beülhettünk a nézőtérre, és miután megláttam a színpadon felsorakozó színművészeket és alkotókat, még kíváncsibb lettem, milyen világot ígér a Frank Wildhorn zenéjére épülő, modern Csodaország.
Elsőként Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója beszélt arról, milyen nagy öröm számukra, hogy a két színház közös, nagyszabású produkciót hoz létre. Kiemelte, hogy a WONDERLAND kortárs musicalként a mai fiatalok világát tükrözi, miközben megőrzi a mesélés varázsát.
Ezután Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója és az előadás rendezője vette át a szót. Elmondta, hogy a választás azért esett erre a műre, mert különleges zenei világa és aktuális története egyszerre szól fiatalokhoz és felnőttekhez. A történet modern feldolgozásban, New York high-tech közegében játszódik, ahol a szereplőknek két énje jelenik meg: a hétköznapi karakterek mesebeli figurákká alakulnak át.
Kentaur a darab díszlet- és jelmeztervezője mesélt a koncepcióról, a látványvilágról és arról, hogyan helyezik át a klasszikus történetet egy mai, vizuálisan gazdag színpadi univerzumba. A bemutatott koncepciótervek alapján valóban egy különleges, futurisztikus-mesebeli világ jelenik meg majd a színpadon, ahogyan a szereplők jelmezei is lenyűgözőek lesznek.
Az alkotók részletesen beszéltek a cselekményről is: a főhős Alice Cornwinkle, egy túlterhelt videójáték-fejlesztő, aki egy kimerítő éjszakán elszundít a laptopja felett, és aki saját játékának világába csöppen. A történet üzenete pedig annyi, hogy bár rohanó életet élünk, néha szembe kell néznünk saját magunkkal, mert fontos a belső világunk, hiszen a legnagyobb csoda talán bennünk rejlik.
A sajtótájékoztató „legbeszédesebb” része azonban az volt, amikor a szereplők élőben adtak elő részleteket a musicalből. Felcsendültek többek között:
- Hernyó dala (Szemenyei János)
- Sodródni kell (El Gato) (Mészáros Árpád Zsolt & Szaszák Zsolt)
- Fehér lovag (Fülöp Kristóf)
- Az Őrült kalapos (Vágó Zsuzsi)
- Csodaország bennünk van (Jenes Kitti + mindenki)
Ahogyan az alkotók mondandójából, úgy a művészek előadásából is érződött a darab iránti lelkesedés, hatalmas energiával énekeltek, maximálisan átjött az energiájuk. Mégis számomra a WONDERLAND musical modern története és zenei világa - legalábbis a látottak és hallottak alapján - kissé nehezen befogadhatónak tűnt. Nem rossz értelemben - inkább úgy, mint amikor egy új ízt kóstol az ember, és még nem tudja eldönteni, ízlik-e neki.
A produkcióban olyan nevek szerepelnek, akik önmagukban is garanciát jelentenek a minőségre:
- Jenes Kitti
- Sándor Péter
- Janza Kata
- Vágó Zsuzsi
- Sári Évi
- Szemenyei János
- Mészáros Árpád Zsolt
A sajtótájékoztató alapján a WONDERLAND egy nagyívű, vizuálisan erős, energikus musical lesz, amely sokak számára biztosan azonnal magával ragadó élményt nyújt majd. Én viszont úgy érzem, e musical világa egyelőre nem talált meg igazán, ez a modern Csodaország talán nem teljesen az én világom.
