Cili 2 óra körül megérkezett hozzám - addigra nagy nehezen kigondoltam, mit is vegyek fel. Eleinte úgy tűnt, hogy abszolút időben vagyunk, de csak sikerült késve indulni a Madách Színházba. Nagyon necces volt, de bezuhanva a színház bejáratán, futtában leadva a kabátunkat a ruhatárban, felállítva a teljes nézősort a helyünk megközelítése végett, kényelmesen elhelyezkedve és még szusszanva is egyet-kettőt, végül mi vártunk pár percet a darab kezdésére! : )
Ezúttal sem tudtuk pontosan, mit is látunk majd, de felgördült a vörös függöny és elkezdődött a show...
Mindkettőnknek tetszett a darab, és bár, meglepően és váratlanul alakult a történet, látványos és humorral teli előadásban volt részünk! Szerednyei Béla hozta a formáját, nagyon aranyos volt. Aki abszolút pozitív meglepetést okozott, az Alföldi Robi volt. Természetesen, nem a színészi képességeiről beszélek, hisz’ még főiskolás volt, amikor láttam vele a Rómeó és Júliát, és már akkor éreztem, hogy a nevét érdemes lesz jól megjegyeznem; de azt, hogy ennyire tökéletesen játssza el a meleg színházi rendező szerepét… szóval, le a kalappal előtte – (stílusosan) „cuki” volt ebben a szerepkörben! :) A szerepválogatásra jelentkező svéd leányzót alakító Gallusz Niki most is tündéri volt – iszonyú jó hangja van ennek a lánynak! :) Örülök, hogy már több szerepben volt szerencsém látni őt (Macskák, Volt egyszer egy csapat, Producerek). Aki azonban némi csalódást okozott, az Lippai Laci volt – elhízott, vagy csak megöregedett volna, nem tudom, de picit kiábrándító volt őt hosszú év óta újra színpadon látni. Emlékszem, amikor Koszorú Lacival jártam, aki egy házban lakott Lippai Lacival, kaptunk a József premierjére két tiszteletjegyet – akkor Laci még nagyon helyes és aranyos volt! Persze, bizonyára most is az, de látva őt… nagyon furcsa volt… Kedves Victorunknak több kisebb szerepe is volt a darabban, de énekhangját sajnos, nem élvezhettük igazán, sőt… Az pedig, már itthon tudatosult bennem, olvasgatva a Producerek vendégkönyvét, hogy Victor kettős szereposztással osztozkodik ezeken a szerepeken egy másik színészkollegával – szóval, nagy-nagy szerencsénk volt, hogy vele láttuk az előadást! :) Végül is, részben miatta néztük meg ezt a darabot! :)
A szünetben több „feladatunk” is volt Cilivel. Először is megvettük a Volt egyszer egy csapat CD-jét, majd feltérképeztük a helyet a március 24-iki Macskák előadásra (szerintem, jól fogunk látni, ha nem is a legjobban!). A szünet hátralevő részében tanulmányoztuk a szereposztást és az alkotókat (Kentaur!!! – ezúttal is lenyűgöző és fantasztikus volt a díszlet!!!).
A második felvonásnak kb. ¾ 6-kor volt vége, így mindössze egyszer tudtuk megtapsolni a művészeket, majd kilőve magunkat átstartoltunk az Uránia Kávézóba az Egyházi Géza talkshow-ra...