Délután ¾ 5-kor leléptem az irodából, de az ezáltal nyert negyedórát a 95-ös buszra történő várakozással + a Pongrác úti araszolgatással el is vesztettem, így semmivel előbb nem sikerült hazaérnem. A tervezett, no meg a rendelkezésre álló 30 perc alatt sikerült összekészülődnöm, de a közlekedés olyan katasztrófális volt, hogy tényleg a legutolsó pillanatban estem be az Operettszínházba. Cilivel gyorsan felszaladtunk az emeletre, leültünk a helyünkre, majd el is kezdődött az előadás – ezen évad első Mozart! előadásunk…
Hihetetlenül jó hangulat uralkodott – mind a színpadon, mind a nézőtéren! Kicsit meglepő is volt, mert ahhoz képest, hogy ma este eredetileg Dolhai Attila volt kiírva Mozartra, majd a hét közepén átírták MÁZS-ra, és a fórumon sorba árulták az Ati-rajongók a jegyüket, MÁZS olyan szintű tapsot, visítást, ovációt kapott, hogy joggal merült fel bennünk a kérdés: milyen őrjöngés kerekedett volna, ha amúgy is MÁZS-os előadás lett volna?! Gondolom, az Ati-hívőknek nem sikerült eladniuk az összes jegyet, és nem csupa MÁZS-fan ült a nézők soraiban!?...
Nos, ezen, nem is érdemes tovább elmélkedni – tény, hogy Árpi fantasztikusat alakított ma este! Kipihenten, tele erővel és energiával úgy játszotta el a szerepet és énekelte el a dalokat, hogy abban az alakításban minden tehetsége benne volt – élmény volt őt nézni és hallgatni! Nagyon hiányzott már a szerep által kínált lököttsége, humora, aranyossága és kedvessége. J Hiába, Dolhai Attilát nem tudom elképzelni, hogy ennyire jól és hitelesen formálja meg ezt a bohém, eszement és őrült Wolfgang Amadeus Mozartot. Árpitól a dalok is úgy szóltak, hogy szinte beleremegett az egész színház! A „Miért nem fogadsz el engem?” olyan hihetetlen erővel szárnyalt a nézőtér felé, hogy engem jó pár percre a székbe szögezett! Mindezt a hatást csak még jobban fokozta a hosszú másodpercekig kitartott „engeeeeem” szócska, ami úgy visszhangzott a színházteremben, hogy szerintem, nem akadt néző, aki ne morzsolt volna el arcán egy könnycseppet, annyira drámai és szívszorító volt!...
Siménfalvy Ágotát nem tudtam elképzelni Constanze-ként – egyrészt Vágó Zsuzsi után, másrészt főleg nem Árpi mellett, de minden aggodalmam felesleges volt! Termete hasonlóan törékeny, mint Zsuzsié, és magasságra is tökéletesen összeillenek Árpival. Nem láttam őt még színpadon, a TV-ben pedig valahogy magasabbnak tűnt! (Végül is, a Menyasszonytáncban is együtt játszanak Árpival; szóval, nem értem, miért voltak fenntartásaim!? No, de ami késik, nem múlik – 26-án, ha minden jól alakul, ebben a darabban is lesz szerencsénk őket látni!) Nagyon illett Ágotához ez a szerep, tündéri aranyos volt benne! Sőt, nekem még hangilag is jobban tetszett, mint Zsuzsi, pedig, őt is nagyon kedvelem, főleg ebben a szerepben! Ágota hangszíne inkább bejön nekem, és úgy érzem, az ő hangja nagyon illik Constanze-hoz. Helyesek voltak Árpival a „csacska” jelenetekben, amikor miákolnak és vakkantgatnak egymásnak!...
Szilveszter (Colloredo) hangja és játéka egyre nagyobb erővel ragad magával! Ma este is „A győzedelmes zeneszó” olyan igaz és drámai volt, hogy mozdulni alig bírtam a hatásától. Persze, mindezt egy cseppet sem bánom, sőt… Csak míg korábban „beértem vele” az előadáson hallottakkal, a múlt vasárnapi Tybalt óta felváltva hallgatom otthon az általa énekelt dalokat! :) Most már egyre inkább azon drukkolok, hogy A Szépség és Szörnyeteget vele lássuk októberben!
Náray Erika játéka és hangja egyszerűen gyönyörű, megunhatatlan és felülmúlhatatlan Waldstätten bárónő szerepében (is)! Azt azonban nem gondoltam volna, hogy az általa mindig jóval 100% feletti teljesítményt még mindig tudja fokozni. A „Csillagok aranya” olyan meggyőző volt, hogy apa legyen a talpán, aki e szavaknak ellent tud mondani…
Vágó Bernadett ismét tetszett Nannerl szerepében; nagyon szép hangja van Dettinek. Földes Tamás (Leopold Mozart), Bereczki Zoli (Schikaneder) és Dézsy Sz. Gábor (Arco gróf) – nélkülük számomra már nem teljes az előadás, így örültem, hogy ők is erősítették ezt a tökéletes szereposztást! :)
Boldog vagyok, hogy ismét egy pazar színházi estének voltunk részesei! Köszönet érte mindenkinek, de legfőképpen az előadás szereplőinek! :)