Délelőtt megnéztem a Neten a Menyasszonytánc délutáni szereposztását - változatlanul Ágota és Árpi neve szerepelt a színlapon, de úgy tűnt, Szilvesztert ezúttal nélkülöznünk kell. Azért eljátszottam a gondolattal, hogy milyen jó lenne, ha Szilveszter mégiscsak szerepelne, de túl sok esély nem volt rá, merthogy estére volt kiírva ő.
Cili ½ 2 felé megérkezett, összekészülődtem és 2-kor el is indultunk a színházba. Nagyon jó időt futottunk, így a színházba lépve pillantást tudtunk vetni a szereposztó táblára. Szinte felsikítottam örömömben, amikor Szilveszter nevét olvastam a délutáni szereposztásnál is! :) És még mondja valaki, hogy nincsenek véletlenek, netán a Sors néha nem kegyes hozzánk! Nagyon-nagyon örültem, mert így a vágyott szereposztásban nézhettük meg a darabot! A már jól bevált helyünkön ültünk, pontosabban ezúttal a jobb oldalon és a hátrább lévő 4-5. széken – tökéletesen láttunk (szinte) mindent. :) Például meglepve láttam még az előadás előtt, hogy a zenészárokban a karmesteri asztalon kívül egyetlen hangszer sincs felállítva. Persze, hamar rájöttem, hogy a zenekar (jelen esetben a Budapest Klezmer Band) ezúttal a színpadon tűnik fel, mégis, valamiért azt gondoltam, hogy egy-két kiegészítő hangszer, illetve zenész az árokban játszik. Igen, így utólag belegondolva ez tiszta hülyeség, de legalább most már ez is tisztázódott számomra…
Most, hogy a történet már ismert volt, nyugodtan bele lehetett feledkezni a színészek játékába és a kiváló zenébe, amely magával ragadott és önfeledten sodrott magával!
Ágota most is nagyon szép volt a fehér menyasszonyi ruhában, aranyosak voltak Árpival együtt. Rózsi dalát ezúttal is megkönnyeztem. Nagyon jó volt (végre) Árpit látni és hallani András szerepében. Tökéletesen hiteles alakítás volt játékának minden pillanata. Hiába, Árpi kisugárzása, a játéka és a hangja valami olyan erővel hat és árad a nézőtér felé, amit nagyon nehéz túlszárnyalni, de akárcsak a nyomába érni is! Sándor is jól játszotta a szerepet, de Árpi...egészen má(z)s! :) Igen, tudom, az elfogultság „munkálkodik” bennem, de azt gondolom, a tehetsége vitathatatlan! :) No, és hát, nem utolsó sorban még jól is áll neki ez a vidéki figura - amolyan "jó kiállású parasztlegény" lett belőle, ahogy ezt arrafelé mondanák! :) Abban a jelenetben, amikor a katonák félmeztelenül felsorakoznak, jól látható volt Árpi műtéti hege a hasa baloldalán - hát, nem semmi beavatkozás lehetett! :( A fórumon olvastam, hogy a tegnapi előadáson valaki látta rajta a bokavédőt - én nem vettem észre, ha netán most is rajta volt; sőt, a mozgásán sem láttam bizonytalanságot - legalábbis, azt inkább az esetleges (szerep szerinti) ittas(abb)/másnapos állapotnak tudtam be. Én úgy láttam, hogy ha óvatosabban is, de a magasabbról történő leugrásokat is magabiztosan tette.
Ahogyan azt már írtam, Szilveszter szereplésének nagyon örültem. Igen, vele is elfogult vagyok, úgy kb. 2 hónapja, amióta igazán felfedeztem magamnak, illetve a „piros autós” történet óta a szimpátiám csak még inkább nőtt iránta. Bármennyire is negatív az általa megformált karakter, egyszerűen élmény nézni a játékát, és a várt hatás sem marad el. :)
Szendy Szilvi és Máté is nagyon helyesek együtt. Herskovics bácsi szerepében Melis Gábor nagyon jó, ahogyan a papot alakító Faragó András és a rabbit játszó Jantyik Csaba is tökéletes "párost' alkotnak a darabot átható vallási hovatartozás kérdésében. Mindegyikük a saját istenében hisz, de tiszteletben tartja a másik érzéseit, és nem akadályozza meg őket, hogy a legnagyobb egyetértésben költsenek el együtt egy finom vacsorát. Lehoczky Zsuzsa előtt le a kalappal - igazán fiatalos lendülettel formálja meg a városka két lábon járó "információközpontját", Majzikné figuráját!
A második felvonás közben a technika ördöge is „színre lépett”, amikor is a színpad túlforgott a kelleténél, s így a következő jelenet szereplői egy félfordulattal tovább forogtak. Silló István karmester elnézést kért a kellemetlenségért, be is húzták a függönyt, de néhány pillanat múlva már folytatódott is az előadás.
A közönség meglehetősen visszafogott volt, a tapsot illetően ugyan nem fukarkodtak, de felállni csak néhányan álltak fel – ilyen is ritkán fordul elő, pedig, magával ragadó volt az előadás, a színpadra lépő művészek pedig szeretnivalók! :) Újabb nagyszerű élményt sikerült szerezniük! :)
