A nagy karácsonyi vásárlás némileg veszélyeztette az esti X-Faktor nyomon követését, de szerencsére, ezúttal sem maradtunk le semmi fontosról! :)
A mai verseny témája a kedvenc dalok volt, amelyből kettővel is készülniük kellett a versenyzőknek – egy dal, amelyik a versenyző kedvence, és egy dal a mentor kedvencei közül.
Ülök a laptop előtt és azon gondolkodom, érdemes-e egyenként végigvenni a mai négy versenyzőt. Elvégre, aki idáig eljutott, annak a mentorokon kívül nagyobb részt a közönséget kellett meggyőznie, hogy igenis, itt a helye. Márpedig, ha hangjával, előadásával, vagy éppen a személyiségével meggyőzte őket, akkor az némiképp azt is jelenti, hogy jó hangja van, lenyűgöző előadó, vagy éppen megnyerő személyiség! Oké, tudom, én is tisztában vagyok vele, hogy ez a három ismérv nem feltétlenül egyesül egyetlen versenyzőben… pontosabban nem mind a négyben… azt persze, mindenki maga döntse el, hogy számára melyik versenyzőben egyesül mindhárom jelző, vagy éppen hiányzik valamelyik. :)
Szóval ülök és elmélkedek, merthogy mind a négy énekes nagyon jól énekelte mindkét dalát… még ha nem is teljesen tökéletesen. Mindegyik dalban azt éreztem, hogy nagyon meg akarják mutatni magukat, meg akarják mutatni a bennük lévő érzéseket, érzelmeket és gondolatokat. Ez természetesen, legjobban a saját kedvenc dal előadásánál sikerült, hiszen e dalok által önkéntelenül is a versenyző érzelmeibe, gondolataiba és lelki világába kaptunk betekintést, míg a mentorok kedvenc dalainak előadása a közös munkából, a mentor és a versenyző összehangolódásából, illetve a versenyző által az adott mentor érzéseiből, érzelmeiből és lelki világából nyújtott ízelítőt. :)
Tarány Tomi két dala közül a Lehetek én is a Vad Fruttik nevű panel-undeground zenekartól nagyon-nagyon tetszett (a zenekarról már hallottam, de a munkásságukat nem ismertem)… úgy a dal, mint Tomi előadása… hihetetlen torka van a srácnak! A betűk pötyörészése közben is meghallgattam a dalt… lúdbőrzöm oda-vissza… fantasztikusan jó ez a szám, Tomi hangja pedig egyszerűen brutál jó! :) Óriási pozitívuma van, ha az ember nem ismeri a dalt, mert így akaratlanul sem hasonlítgatja az eredetihez. Ráadásul, ha ez a dal tökéletesen hiteles az előadótól (esetünkben Tomitól), mert minden szavával és mondatával azonosítani tudja a hallgató (és néző), akkor sokkal maradandóbb lesz a produkció, s még egy jó dallal is gazdagabb lesz! :) Miki Mentor kedvencét, a Cryin’-t az Aerosmith-től szintén szenzációsan jól énekelte el! Többedszerre hallgatva (és nézve) már azt is megkockáztatom, hogy még Adam Lambert (American Idol) előadásánál is jobb… márpedig aki igazán ismer engem, az tudja, hogy Adam nálam etalon… szóval, Tomi, ez szuper volt! :)
Baricz Gergő (versenydalt megelőző) kisfilmje mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Végtelenül helyesek voltak Verocskával, ahogyan kézen fogva, egymást ölelgetve, puszit adva egymásnak bóklásztak a karácsonyi vásárban. Gergőnek volt egy gyönyörű szép mondata az X-Faktorbeli közös időszakukra vonatkozóan, miszerint (valószínűleg nem pontosan idézem őt) „őrlángon égtünk mind a ketten, nehogy megégessük egymást”… hiába, ilyen mondatok is csak Gergő száját hagyják el! :)
Ildi Mentor kedvence a Hard To Handle a The Black Crowes nevű amerikai hippizenekartól teljesen ismeretlen volt a számomra, de Gergőnek jól állt ez a kissé őrült dal. Ebben a dalban a showman Gergőt láttuk, míg saját kedvencében, Zorán Apám hitte című dalában megmutatkozott az érzelmeiben és lelkivilágában gazdag, mély mondanivalókkal bíró Gergő. Lehet Gergőt szeretni vagy nem szeretni, kritizálni az énekhangja miatt, de az előadói képességeihez nem fér kétség… hatással van az emberekre… és szerény véleményem szerint, általában pozitív hatással. :)
Muri Enikő sem a saját, sem mentora kedvenc dalával nem nyűgözött le. Saját kedvence, a Venus Kockahas című slágere hangilag tökéletesen rendben volt, de semmi hatással nem volt rám. :( Még jó, hogy a két gyönyörű kocka hasú táncos srác lekötötték a figyelmemet! :) Feró Mentor kedvence, Kelly Clarkson Because of You című dala sem varázsolt el, bár tény, hogy a dal kezdő sorai szépen szóltak Encitől. :) Azt gondolom, végre sikerült rájönnöm, mi a bajom Enikővel! Oké, hogy kijönnek azok a magas hangok, de közel sem olyan lazán és magabiztosan, mint pl. Tominál vagy Tibónál. Enci éneklése olyan, mintha egy drótkötélen egyensúlyozna egyik ponttól a másikig, s őt nézve félő, hogy leesik onnan. Bizonyos hangmagasság felett füllel érezhető, hogy komoly erőfeszítésekbe telik neki kiénekelni a hangokat, egyúttal úgy „lavírozik” a hangja ezekben a magasságokban, hogy félő, egyszer csak nem bírja tovább erővel, s kisiklik a hangja! :(
Kocsis Tibó dalaival csak részben voltam elégedett. Miki Mentor kedvence általam is kedvelt dal, de úgy vélem, Bruno Mars Just the Way You Are című dalában Tibó csak a refrén részben tudta igazán megmutatni képességeit, mert hangját csak ezekben a részekben tudta szabadjára engedni… no, de ott aztán űrbéli magasságokban szárnyalt! :) Tibó kedvenc dalától tartottam kissé, mert Katona Klári Legyen ünnep című dala nem tartozik a kedvenceim közé (bocsi :(). Szóval, nagy levegőt vettem, amikor elkezdődött a dal, de pár pillanat múlva azon vettem észre magam, hogy Tibó előadása és hangja a szívemig hatol, és a lelkemet érinti meg a dal. Mennyit számít egy előadó kisugárzása… no és persze, a hangja! :)
A versenyzők dalai után következhetett egy kis könnyed szórakozás, azaz az extra és a közös produkciók. Az első extra fellépőn kissé meglepődtem, mert amikor kedvenc dalok a téma, nem biztos, hogy az Anti Fitness Club névre hallgató punk-rock stílusú zenekar jutott volna az eszembe, még ha tudom is, hogy népszerűek a fiatalok körében. S ami azt illeti, nem csak a fellépésük lepett meg, hanem az előadott dalegyveleg, merthogy nagyon jóra sikerült. Két előadó dalát, a Maroon 5 Moves like Jagger és a Rolling Stones Satisfaction című dalát mixelték össze, mely csak első látásra és hallásra tűnik úgy, hogy közük sincs egymáshoz, ám ha jobban belemélyülünk a részletekbe, azonnal rájövünk az összefüggésre és a két dal kapcsolatára!? No, szóval ezt a mixet adta elő a fent nevezett Anti Fitness Club Pásztor Anna közreműködésével. Kifejezetten tetszett a produkció, ráadásul arra is rá kellett jönnöm, hogy az AFC énekesének, Molnár Tamásnak nagyon jó hangja van! :) Elnézést kérek, de a saját dalaikból ez nem feltétlenül derült ki számomra! :(
Ezt követően a közös éneklés során a négy versenyző a Magna Cum Laude egyik sikerdalát, a Vidéki sanzont adta elő. Imádom Mező Misiéket, imádom ezt a dalt, így imádtam a produkciót is! :)
A másik extra produkció is nagyon-nagyon jóra sikeredett. Szabó Ádám, a Csillag születik 3. tangóharmonikán játszó versenyzője adta elő a Magyarország című „pophimnuszt” a Jazz and More énekegyüttes közreműködésével. A Jazz and More-t kedves ismerősként üdvözölhettük, miután az októberi Halloween Musical Pluszon már alkalmunk volt hallani őket! :)
A felhőtlen szórakozás ezennel véget ért, amelyet felváltott az izgatottság érzése. Négy versenyző lévén évezredekig tartott, mire Nóri kimondta a két továbbjutók nevét. Először Baricz Gergő neve hangzott el, amely némi meglepetéssel szolgált számomra, ugyanis valamiért úgy gondoltam, Gergő ma este biztos párbajozó lesz!? Enci, Tibó és Tomi… vajon, melyikük társul pillanatokon belül Gergő mellé? Nagyon tartottam attól, hogy a két fiú, Tibó és Tomi párbajozik egymással, de egyszer csak Nóri száját Kocsis Tibor neve hagyta el! Ennek végtelenül örültem, de Tomiért tovább izgulhattam, akinek Enikővel kellett a képzeletbeli pástra lépni! :(
Tomi kezdte a párbajt Cserháti Zsuzsa dalával... ismét szenzációs éneklést produkált ez a szeretnivaló mackóember! Kit érdekelt, hogy rontott a szövegben, amikor az előadásától olyan érzelmi hurrikán söpört végig a színpadon és a nézőtéren, hogy annak örülhettünk, ha nem ázott el a ruhánk a potyogó könnyeinktől! Azt gondolom, az mindent elmond, hogy a dal végén Miki Mentor mellett Geszti Mentor is állva tapsolt ennek a fantasztikus hanggal megáldott fiatalembernek! :)
Encit hallhatólag megviselte a párbaj, mert saját belső hangja igencsak cserbenhagyta Christina Aguilera azonos című dalának éneklésekor. Mindvégig hamiskásan és nagyon-nagyon bizonytalanul szólt a dal, ami a magasabb hangtartományokban csak még rosszabb volt. Úgy gondolom, még ha el is ismerem, hogy Enikőnek jó hangja van, ez a dal kissé meghaladta a képességeit. Meglátásom szerint, nagy bátorság volt Aguilerától választani párbajdalt! :(
Miki Mentor mindkét versenyzőt tehetségesnek tartja, s úgy vélte, hogy Tomival mindent megtettek a sikeres szereplés érdekében, de értelemszerűen, Enikőt küldte haza.
Feró Mentornak is bejött Tomi bakija, mégis úgy érezte, Enci előadásával a líra győzött a rock felett, így érthető módon Tomit küldte haza.
Ildi Mentor véleményezésén nagyon-nagyon meglepődtem. Kezdte azzal, hogy egyik párbajdal sem tetszett neki… nos, hogy Encitől nem ájult el, azt megértem, no de, hogy Tomi előadása sem volt rá hatással, miközben a közönségtől a zsűrin át könnyeket csalt a szemekbe ez a srác… szóval, ezt nem akarom elhinni! A folytatásban azt taglalta, hogy aki holnapra kész egy produkcióval, az Enci, ezért Tomit küldte haza!? Mi van?!?!?!? Ildikó, kedves, a 2011-es X-Faktor döntőinek indulása óta azt hallottuk Tőled, hogy mióta várod, hogy az a bizonyos (Tomi)torok megszülessen, s akkor egy jól irányzott döféssel Enikőt érzed a jövő énekhangjának?! Hát, tudod… ne is haragudj, de erre nem találok szavakat! No, igen, Cilinek lehet igaza, aki szerint, azért küldted haza Tomit, mert félted tőle Gergő esélyeit! Végül is, meg tudom érteni! Pedig én is szeretem Gergőt!
Geszti Mentort is szíven találta Tomi előadása, s bár, Encit tapasztaltabb versenyzőnek tartja, Tomit szeretetreméltóbbnak, ezért Enikőt küldte haza.
A Mentorok 2-2 szavazata következtében ismét borítéknyitásra került a sor. Nóri pattanásig feszítette azt a bizonyos ideghúrt, mire legnagyobb szomorúságomra Tarány Tomi nevét mondta ki, aki részére véget ért az X-Faktor. :(
Miután pár nappal a verseny után írtam meg az én kis beszámolómat, ez idő alatt örömmel olvastam és hallottam Tomitól-Tomiról, hogy lelkileg minden rendben van vele, egyáltalán nincs elkeseredve, tele van ötletekkel, hiszen, minden most kezdődik el! :)
