½ 2 tájban átsétáltunk a Kulturális Központba, ahol a 37. Musical Plusz műsorát néztük meg. A fellépő művészek névsora ezúttal is, mint mindig, impozáns volt: Fejes Szandra, Polyák Lilla, Szabó Réka, Bot Gábor, Pirgel Dávid, Serbán Attila, Tóth Attila.
A konferanszié szerepét Serbire osztották, amit most azért tudok biztosan, hogy „osztották”, mert voltak megjegyzései emiatt, amiből arra következtettem, hogy mintha nem igazán csípte volna ezt a feladatot… olyan kis paprikajancsi lett tőle. Értetlenségét fejezte ki a tekintetben is, hogy minek kell egyáltalán elmondani a dallistát, úgysem érdekel senkit! Nos, Serbi, drága, én azon ritka kivételek közé tartozom, akiknek igenis szükségük van, hogy egyikőtök szépen felolvassa, miket is hallunk a délután folyamán, hiszen vagyunk néhányan, akiknek ismeretlen lehet egy-egy dal, vagy csak éppen nem tudjuk, melyik musicalből vagy filmből való, illetve ki a dal eredeti előadója. Szóval, kedves Mary, én továbbra is örömmel venném, ha ettől a jól bevált szokástól nem térnél el. :) Amúgy Serbi kissé harapós kedvében volt, vagy csak megint én nem értettem a humorát, de Pirgi és Lilla egyik előadott (egész pontosan a 220 felett című) dala kapcsán azt kezdte el ecsetelni, hogy „az a jó, hogy van miből visszavenni” (célozva ezzel Pirgi lendületes előadására)! Őt is „megszólják” olykor, hogy egy-két hajlítással többet tett bele a dalba, de úgy van vele, hogy abból legalább vissza lehet venni?! Hát, érdekes hozzáállás, az biztos, bár, Serbi esetében nekem „a kevesebb, néha több” hozzáállás szimpatikusabb. :)
Azt azonban nagy-nagy örömmel hallottam Serbitől, majd később Tóth Attilától is, hogy hamarosan önálló koncertet ad zenésztársaival, akikkel alakulóban van egy zenekar, és kedvelt musicaldalokat dolgoznak fel metál stílusban!? Igen, ez első olvasatra talán bizarrnak tűnik, de aki hallott már egy-két dalt ebben a formában, az tudja, milyen érdekes és izgalmas találkozásra számíthat e két zenei műfaj ötvözésével! :) Amikor Attila a tavalyi Halloween Pluszon először lepett meg bennünket ilyen dallal, akkor azt gondoltam magamban, hogy én még többet ilyet szeretnék hallani, s lám… szépen gyarapodnak ezen dalok száma! :) Szerény megítélésem szerint, Attiláék nagyon jó érzékkel nyúltak hozzá és dolgozták át/fel az eddig hallott dalokat, amelyet Attila szenzációsan jó hangja tesz kerekké! :) Aki esetleg még ezek után is kételkedik e két műfaj harmonikus egyesülésében, de amúgy mindkét műfajt kedveli (valamennyire), hallgasson bele egy-két dalba… garantáltan nem fog csalódni! :) Amúgy, a zenekar tagjai is jelen voltak a nézőtéren… az előadást követően többen gratuláltunk nekik, és jeleztük, hogy kíváncsian várjuk a koncertet! :)
Bot Gabi – legnagyobb örömünkre – ezúttal is folytatta „bevállalós” sorozatát, miszerint olyan dalokat hoz el, amit egyébként máshol a világ minden kincséért sem énekelne el. Rendszerint izgul ezeken a „premiereken”, amit egyszerűen nem is értek, mert hát, bármit is tervez, illetve bármivel is készül, az csak jó lehet, és csakis jól sikerülhet! :) Ja, hogy mi is volt ez a dal? Lentebb megtalálható (és meg is hallgatható) a dallistában! :)
S akkor következzenek az előadott dalok:
- Attila: Verona (Rómeó és Júlia)
- Serbi: Varázs (Chorus Line)
- Réka: Le Jazz Hot (Victor/Victoria)
- Szandra – Bot Gabi: Endless love (Diana Ross & Lionel Richie)
- Lilla: Túl a szivárványon (Óz, a nagy varázsló)
- Pirgi: Egy csipetnyi ész (Mozart!)
- Bot Gabi: Kérlek, ne menj el / Ne Me Quitte Pas (Jacques Brel) – Ez a dal eredetileg egy francia sanzon, de a magyar szövegíró (egyelőre) ismeretlen. Gabi azon gondolatokkal vezette fel ezt a dalt, hogy bizonyára mindenkinek van vagy volt olyan ember az életében, akinek ennél szebb szavakkal nem tudná elmondani, mennyire hiányzik. :)
- Szandra: Senkim már (Nyomorultak)
- Attila: Győzelmes zeneszó (Mozart!)
- Lilla – Serbi: I Want To Spend My Lifetime Loving You (Zorro)
- Réka: Ott megy Ő (Fame / Hírnév)
- Szandra: Lesz-e napsugár egyszer még (A legelő hősei-animációs mesefilm)
- Bot Gabi: Hazám, hazám (Bánk bán) – No, hát ez az a dal, amivel Gabi meglepett minket. Úgy gondolom, csodálatosan szólt! :) A dal utáni állótaps önmagáért beszélt! :) Szenzációs volt! Köszönet érte! :)
- Pirgi (ft. Illés Renátó): Left behind (Tavaszébredés) – Itt írnék pár szót a közreműködő Illés Renátóról, aki táncos, akrobata, tornász és az első selyemakrobatika (silk-tissue) magyar bajnokság kétszeres aranyérmese és különdíjasa is egyben. A Baross Imre Artistaképző tizennyolc éves végzős hallgatója négy szeren nyújt egyedülállót: a levegőben tissue és kocka, a talajon handstand (kézenállás-akrobatika), valamint a rhönrad (a nagy kerék) virtuóza. A fölöttébb komoly fiatalember élsportoló és művész. Azok számára (is) ismerős lehet(ett), akik figyelemmel kísérték a Csillag Születik 2012-es selejtezőjét. :)
- Szandra – Serbi: Így fogadj el (Jekyll és Hyde)
- Lilla – Pirgi: Hogyha kell egy tánc (Elisabeth)
- Attila: Árnyékdal (Mozart!)
- szünet -
- Lilla – Pirgi: 220 felett (Szép nyári nap / Neoton Família)
- Bot Gabi: Hűvös a reggel (Si tú supieras – Maria Isabel c. mexikói telenovella főcímzenéje, mely anno Gabi saját lemezén jelent volna meg, csakhogy… :()
- Réka: As If I never said goodbye (Sunset Boulvard)
- Attila: Ha volna két életem (Piramis)
- Serbi: Sway (Michael Bublé)
- Lilla: Nem más, mint én (Rudolf)
- Szandra: Mama Who Bore Me (Tavaszébredés)
- Pirgi (ft. Illés Renátó): Két örvény (Notre Dame de Paris) – Nagyon örültem ennek a dalnak (is), mert ez egy olyan musical, amit nagyon várok, hogy végre bemutassanak nálunk is, ezért a magyar szöveget is felettébb értékeltem! :) Igaz, Serbi humorának és „nyelvbotlásának” köszönhetően a dal címéből a felkonferáláskor „két örmény” lett, de maga a dal akkor is szuper volt! :)
- Bot Gabi – Réka: Nem volna játék (Fame / Hírnév)
- Lilla – Serbi: The prayer / Nézz rám, Istenem (David Foster szerzeménye)
- Attila: Róma égése (Sztárcsinálók)
- Szandra: Oly, könnyű (Aida)
- Bot Gabi: Himnusz (Sakk)
- Lilla: Itt és most (Két szív c. lemezéről)
- Serbi: Your Song (Moulin Rouge)
- Attila: Miért van? (Valahol Európában)
- Finálé: Azért vannak a jó barátok (Máté Péter) – A „két örmény”-nek (Pirginek és Renátónak) előadásra kellett mennie, ezért ők korábban leléptek, s így a finálé dalban sem tudtak részt venni. :(
A színpadi dekorációról és a technikáról is szeretnék szót ejteni, ami ezúttal is csodálatos és tökéletes volt. A színpad szélét díszítő papírvirágok nagyon ötletesek és rendkívül mutatósak voltak! :)
