Amióta Szabó P. Szilveszter a musicalszínpadról – színészként és rendezőként is – áttért a prózai színpadokra, jó ideje terveztük, hogy szívesen megnéznénk őt valamelyik darabban. Amikor kb. egy hónappal ezelőtt hírlevélben olvastam a Művészetek Völgye és az Art-Színtér közös produkciójáról, Peter Quilter: Mr és Mrs című vígjátékéról Szilveszterrel a főszerepben, meg is váltottam ma estére a jegyeket (ráadásul Valentin napi kedvezménnyel).
Az előadás az Eötvös 10 Művelődési Házban volt, ahol legutóbb 2016 novemberében voltunk (igaz, akkor a Kamarateremben), amikor is a 3. Szinkrontitkok-Arcok a hangok mögött sorozat keretében a Downton Abbey magyar hangjaival, Kiss Virággal és Posta Victorral rendeztek egy beszélgetős estet, Seszták Szabolcs műsorvezetésével.
Szóval, elsősorban Szabó P. Szilveszterre voltunk kíváncsiak, de természetesen, Janza Katát is nagyon kedveljük, csak hát, őt gyakrabban lehet látni itt-ott, no és persze, a két nagyszerű színész közös játéka is a darab megnézésére sarkallt bennünket.
Előzetesen az előadásról mindössze annyit tudtunk meg (legfőképpen az ismertetőknek köszönhetően), hogy egy olyan prózai előadást ígér, amelyben megpróbálják létrehozni a kapcsolatot az öt különböző élethelyzetben lévő női és férfi karakter között sok humorral és drámai pillanattal. De vajon, kik ezek a férfiak és nők, akiket megformálnak? Lehet, hogy ők mindig ugyanazok a személyek, csak a körülmények változnak? Ha változnak, miért változnak? A fordulatos, hol felhőtlenül szórakoztató, hol szívbemarkoló, de mindig mélyen emberi és őszinte történet 5 jelenete a férfi és nő kapcsolatának örök dilemmáit járja körül. Egyáltalán hogyan lehetséges, hogy két embert menthetetlenül összesodor a sors? Máshogy élnek, mást akarnak, mások a szokásaik és bogaraik - és valamiért mégsem tudnak elszakadni egymástól. Furcsa titok lappang a háttérben. Együtt talán sikerül megfejtenünk…
Nos, a történet végkifejlete nem abszolút egyértelmű, így igencsak akadt mit kielemezni a darab megnézését követően. Az események előrehaladtával olyan érzésem volt, mintha ez az előadás a Mr és Mrs Smith című mozifilm színpadi változata – az alapkoncepció adott, csak a helyzetek és szituációk mások.
