Amint tudomásunkra jutott Varnus Xaver & Rhoda Scott 2025. júniusi közös koncertje, nem volt kérdés, hogy megyünk-e, így már 2024 októberében megvettük a jegyeket.
A koncert helyszínére kissé korán, de rendben megérkeztünk. Letáboroztunk a bejárathoz közel, de hamar felfigyeltünk arra, hogy - talán a kinti magas hőmérsékletnek (is) köszönhetően - folyamatosan engedik be a koncertre érkezőket. Egy gyors (táska)ellenőrzésen átjutva át is léphettük a gyönyörű budapesti Dohány utcai Zsinagóga kapuját.
Némi segítséggel eljutottunk az ülőhelyünkig, amivel azonban nem kis probléma akadt, ugyanis az ülőhelyünk lábrészét elfoglalta egy reflektorokat tartó állvány, magyarán – némi túlzással – lábunkat a nyakunkba rakva kellett volna végigülni a koncertet?! Az ülőhelyünkre kísérő személy elmondta, hogy e problémával kapcsolatban a szervező cégnél tudunk panaszt tenni – e-mailben?! Amikor pedig észrevételeztem, hogy nem is oda szól a jegyünk, ahova odakísért, jelezte a segítő, hogy a szervező cég átszámozta az ülőhelyeket, és a mi 1.-2. székünk a 7.-8. széknek felel meg (lábunknál az állvánnyal). No, ezt én nem voltam hajlandó elfogadni, és hála a korai érkezésünknek, leültünk az adott sor (még üres) 1.-2. székére. Eleinte arra gondoltunk, hogy nem adták el azt a két helyet, de idővel megérkezett a 7-es és 8-as szék „gazdája” is. Természetesen, ők is hangot adtak felháborodásuknak, de a segítő személyzettől már nem értek el senkit. Megjegyzem, ebből az átszámozásból amúgy más sorokban is adódtak félreértések. A mi szempontunkból azonban az volt a lényeg, hogy a jegyünkön feltüntetett 1.-2. széken ülve néztük és hallgattuk végig a koncertet!
Xaver nyitotta meg a koncertet Bach magasztos hangulatú Esz-dúr prelúdium és fúgájával, amelyre Rhoda dzsesszimrovizációval válaszolt. A nyitó zenemű elhangzása után Xaver köszöntött bennünket, elmesélt egy-két érdekességet a Zsinagógáról, a zsinagóga orgonájáról, majd megosztott velünk néhány gondolatot Rhodához fűződő kapcsolatáról, illetve barátságukról.
A koncert alcímére, miszerint A két élő legenda zenei búcsúja, a koncertajánló is ad némi választ, de Xaver is elmondta: ő és a 87 esztendős Rhoda utoljára állnak közösen színpadra, hogy egy lenyűgöző és felejthetetlen koncerten könnyes zenei búcsút vegyenek egymástól Bach szellemében és muzsikája által.
Ennek értelmében a folytatásban még két Bach-mű hangzott el. Xaver orgonajátékára ezúttal is Rhoda imrovizációval válaszolt, amely mind dallamvilágban, mind hangulatában tökéletesen összhangban volt az eredeti művel. Elsőként Bach Arioso című művét hallgattuk meg (érdekesség, hogy a középrészben a zsinagóga hátsó falán lévő sípok is megszólaltak), majd a d-moll toccata és fúga lenyűgöző dallamai csendültek fel. Rhoda játékát egy nagyszerű dobos egészítette ki, még inkább megadva ezzel a dzsesszes hangulatot, sőt, a d-moll toccata és fúga válaszimprovizációjában egy pár perces nagyszerű, parádés dobszólóban is részünk lehetett.
A koncert végére Xaver hozott egy meglepetésműsort is. A két virtuóz, amolyan zenei párviadal keretében improvizált a Szól a kakas már című legismertebb magyar zsidó népdalra, beleszőve a Tavaszi szél című magyar népdal dallamait. A vége felé, adott jelzésre mi is bekapcsolódtunk a produkcióba a Tavaszi szél eléneklésével.
Még nem említettem, de Rhoda korát tekintve elképesztő micsoda energiával bírta a koncertet, még ha kissé el is fáradt egy-egy darab után! Hihetetlen virtuozitással játszott Hammond-orgonáján!
Ezt követően meghallgattuk, sőt, aktív részesei lettünk a Xaver által orgonára áthangszerelt Ravel Bolerójának, kiegészülve Herboly László dobon történő közreműködésével, amelynek a vége felé – szintén jelzésre – ütemes tapssal mi is bekapcsolódtunk.
Búcsúzóul Xaver arról tájékoztatott bennünket, hogy másfél évig egyáltalán nem ad koncertet, megvárja, amíg nyugalom és béke lesz. Pontosan értettük miről beszél, üdvözítő tapssal biztosítottuk és adtuk tudtára, hogy nagyon várjuk majd azt a pillanatot!
A végső búcsúdal ezúttal sem maradt el. Amint azt Xaver koncertjein megszokhattuk, Marc-Antoine Charpentier: Marche en Rondeau ritmusaival és közös tapssal vettünk búcsút egymástól.
Nehezen engedtük el Xavert… Visszaülve az orgonához, az Elindultam szép hazámból című magyar népdal dallamát kezdte játszani… halkan, szomorúan… Xaver, kedves, mihamarabb várunk vissza!!!
A hetvenes években Rhoda Scott volt „a nép orgonistája” Magyarországon. Tőle vette át harminc esztendeje ezt a szimbolikus stafétabotot Varnus Xaver, aki negyvenmilliós YouTube-nézettségével, és földkerekség szerte teltházas koncertjeivel ma a világ három legismertebb orgonaművésze közé tartozik. A két zenei ikon és egyben jóbarát, a most 60 esztendős Xaver és a 87 esztendős Rhoda utoljára állnak közösen színpadra 2025 nyarán, hogy egy lenyűgöző-felejthetetlen koncerten könnyes zenei búcsút vegyenek egymástól, Bach szellemében és muzsikája által. A Dohány utcai zsinagóga legendás, hatalmas sípos orgonájából, és a Hammond-orgona varázsából fakadó mágikus hangok utolsó alkalommal szólalnak meg együtt a két zseni által. Zenetörténeti esemény ez a javából, amelyhez aligha lehetett volna méltóbb helyszínt találni, mint a Dohány utcai zsinagógát, amely nem csak Magyarország egyik legszebb és legimpozánsabb temploma, de Európa legnagyobb zsinagógája is, a maga lenyűgöző szépségével és egzotikus hangulatával.
Varnus Xaver, akit a Mark Wigmore, a kanadai New Classical FM zenekritikusa “a XXI. század egyik legnagyobb hatású orgonaművészének” nevezett, a világ szinte összes jelentős orgonáján koncertezett már. Pályafutása során olyan ikonikus helyszíneken lépett fel, mint Bach lipcsei Tamás-temploma, a washingtoni és a Canterbury-i székesegyház, Párizs három főtemploma: a Notre-Dame, a St-Sulpice és a St-Eustache. De hangversenyezett már a világ második legnagyobb hangszerén, a híres philadelphiai Wanamaker orgonán is. Művészi pályája során a koncertezésen felül íróként és médiaszemélyiségként is rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Több mint háromezerszer állt színpadra, és több mint hat millióan vettek jegyet a koncertjeire. 53 hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg, a SONY által kiadott, négyszeres platinalemezes „From Ravel to Vangelis” című albuma pedig a valaha legnagyobb példányszámban eladott orgonalemezzé lett. 40 milliós nézettségű YouTube-csatornájának ékköve 2013-as Bach-koncertje a Berlini Dómban, amely hivatalosan is minden idők legnézettebb orgonakoncert filmje lett a maga több mint 17 milliós megtekintésével. A magyar állam által adható két legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjének és a Magyar Érdemrend Parancsnoki Keresztjének birtokosa. 58-dik születésnapján Arthur Joseph LeBlanc, II. Erzsébet angol királynő kanadai kormányzója pedig átadta neki az uralkodó hetvenedik koronázási évfordulója alkalmából alapított kitüntetést. Varnus Xaver néhány esztendeje az Atlanti-óceán kanadai partján megvásárolt egy XIX. századi, viktoriánus templomot, amelyet Varnus Hall néven koncertteremmé alakított, s megépíttette Kanada egyik legszebb hangú koncertorgonáját. Három esztendővel később megvásárolta a dunántúli Mezőlak elhagyatott, XIX. századi evangélikus templomát, elhunyt testvére emlékére koncertteremként nyitotta meg, és létrehozta benne a Bach és Shakespeare Fesztivált. Kanada nemzeti napilapja, a Globe and Mail neves kritikusa, Robert Everett-Green így fogalmazott: „Varnus elképesztő tehetség, minden részletében oly izgató és eredeti, mint Glenn Gould volt egykoron.”
Rhoda Scott, a Hammond-orgona világszerte elismert királynője, az, akinek zenei világát a gospel, a jazz és a klasszikus zene elemei formálják. Rhoda magyar zene iránti rajongása mélyen gyökerezik a Kodály-módszerben és Bartók Béla népdalgyűjtéseinek hatásában. Ezen tanulmányok segítettek neki abban, hogy a magyar zene egyedülálló, népi gyökerekből táplálkozó dallamvilágát is magáévá tegye, és így nem csupán az amerikai, hanem a nemzetközi zenei világ szerves részévé váljon. Az évtizedek során Scott „Mezítlábas grófnő” néven vált ismertté, ami nem csupán egyedi stílusára utal, hanem arra is, hogy mindig mezítláb játszik a Hammond-orgonán, így még közvetlenebb kapcsolatot teremt a hangszerrel. Zenei karrierje folyamatosan a kísérletezésről, az új művészi kihívások kereséséről szólt. A szabad improvizáció mestere, aki a gospel zene egyik legautentikusabb képviselőjeként a spirituálé mély érzelmi tartalmait ötvözi a jazz szabadságával és dinamikájával. Pályafutása egy harlemi klubban indult, ahol először mutatta meg különleges tehetségét, amely azonnal felfigyeltette magára a jazz világ nagyságait. 1962-ben megalapította saját trióját, majd a Manhattani Zeneiskolában diplomázott zeneelméletből. Nem sokkal később Count Basie, a híres jazz zenész figyelt fel Scott tehetségére, és meghívta saját harlemi klubjába. Itt olyan legendákkal lépett fel, mint Louis Armstrong, Ella Fitzgerald és Ray Charles. Ezzel a lépéssel végérvényesen beírta magát a jazz történetébe, és hamarosan az egyik legnagyobb Hammond-orgona művészként tartották számon. Rhoda Scott zenei látásmódját és pályafutását jelentősen befolyásolta Nadia Boulanger, a legendás párizsi zenepedagógus, aki többek között olyan híres zenészek mestere volt, mint Quincy Jones, Astor Piazzolla és Michel Legrand. Különleges tehetsége és kifinomult zenei érzéke révén ma már a világ legnagyobb koncerttermeiben játszik, és generációk számára jelent inspirációt. Az évtizedek során Rhoda Scott művészi pályája töretlen sikert aratott, és továbbra is meghatározó alakja a nemzetközi zenei életnek. Egyedi hangzásvilága és virtuozitása továbbra is lenyűgözi a közönséget.
