Miután meghallgattam a Szép nyári nap musical CD-t, tovább nem volt kérdés, hogy magát a darabot is megnézzük. Jobbnál jobb dalok új köntösben, kedvencek előadásában! A musical címe többeknek ismerős lehet, hiszen egy Neoton sláger címe. S ezzel tulajdonképpen helyben is vagyunk, merthogy a darab a Pásztor László-Jakab György-Hatvani Emese szerzőtrió máig népszerű dalaiból – többek között: Vándorének, 220 felett, Santa Maria, Szédült napraforgó, Don Quijote, Pago Pago, Tini-dal, Ha szombat este táncol, Monte Carlo, Holnap hajnalig – áll össze, felfűzve egy helyes, kedves cselekményszálra, amely a hetvenes évekbe visz vissza bennünket. A musical szereplői egy forró júliusi napon "önkéntesen" elutaznak a jugoszláv határnál lévő bácsszentmáriai építőtáborba. Akinek volt szerencséje megtapasztalni az építőtábor velejáróit, annak „kellemes” emlékeket idézhet a koránkelés, a reggeli torna, no meg a munka – hol almaszedés, hol szőlőszüret, vagy éppen paradicsom-feldolgozás a közeli üzemben, mint ebben a történetben. Ahogyan ez annak idején is volt, itt is van egy táborvezető – ő a mi esetünkben Tóth Antal, a helyi MGTSZ melléküzemágának vezetője (Faragó András) –, s van egy helyettese, Panni néni, az orosztanárnő (Náray Erika), aki egyben az egyik táborozó lány, Juli (Vágó Zsuzsi) édesanyja. Elsősorban a táborvezető és helyettese feladata, hogy a táborlakók minden lépését és (csíny)tevését figyelemmel kísérje. A fiatalok – érthető módon – leginkább szórakozni akarnak – táncolni, énekelni, egymást ugratni, s megtalálni a szerelmet. Panni néni nehéz helyzetbe is kerül, mert lánya beleszeret a frissen érettségizett, szociológusnak készülő Varga Péterbe (Szabó Dávid), akinek édesapja '56 után disszidált, s aki maga is renitens fiatalnak tűnik. Juli különélő édesapja, Kovács elvtárs (Csonka András) is tudomást szerez a bimbózó szerelemről, amelyet oly mértékben nem néz jó szemmel, hogy inkább elutazik a táborba, csakhogy véget vessen ennek a kapcsolatnak. A táborlakók szurkolnak a pár együtt maradásáért, hisz' az összes pesti tinédzser egyet akar: egy emlékezetes nyarat! Összevesznek, kibékülnek, szerelmesek lesznek, mint például a tábor bombázója, Ria (Vágó Bernadett) és szívtipró szerelme, Sanya (Szerényi László). A hiteles tábori életképből természetesen nem hiányozhat a jó humorú, ám annál ducibb csajszi, (Margó - Peller Anna), akit a fiúk rendszerint észre sem vesznek…legalábbis, mint lehetséges barátnőt nem, illetve a társaság „mókamikije” (Öcsi – Kerényi Miklós Máté), akit viszont minden csaj imád…de csak, mint barát. Miután azonban ez egy olyan történet, amelyben minden jóra fordul, Margó és Öcsi is rátalál párjára. :) A táborozás méltó befejezéseképpen elmaradhatatlan a jól megérdemelt kultúrműsor, amelynek megszervezésében és létrejöttében nem kis szerepe van Rózsikának, a tábor szakácsnéjának (Sz. Nagy Ildikó), s amely műsor főszenzációja a Pestről érkezett Művésznő (Csepregi Éva) fellépése. Bár, egy esemény rövid időre megzavarja a fiatalok önfeledt szórakozását, de másnap reggel új élményekkel, új tapasztalatokkal ülnek fel a vonatra, hogy hazaérve vidáman éljék tovább az életüket…
Az biztos, hogy a darab megnézése a nézőknek is önfeledt szórakozást ígér, hiszen húsz évvel a rendszerváltás után jót lehet nosztalgiázni közelmúltunkon, pláne, ha aktív részesei voltunk ennek az időszaknak! :)
Csepregi Éva szereplésének külön örültem, mert személye számomra teljessé és kerekké tette ezt az előadást – valóban ő személyesítette meg a Pesti Művésznőt. :)
Sz. Nagy Ildikó és Faragó András nagyon helyesen és aranyosan hozták a szerepüket. Ildikót ugyan nem először láttuk színpadon (pl. Eszterházy grófnőként az Elisabeth-ben), de igazából most figyeltünk fel rá. Topihoz azonban már több ízben volt szerencsénk! Ildikó, azaz Rózsika nagyon aranyos volt a kultúrműsoron Panni nénivel és a Pesti Művésznővel „időhúzás” címén előadott műsorszámmal, de Topi, azaz Tóth Antal alakítása is tündéri volt Rózsikával, Panni nénivel, és a valamivel később hozzájuk csatlakozott Kovács elvtárssal egyetemben, amikor is alaposan bepálinkázva táncra perdültek a Pago Pago című dalra! :)
Náray Erika és Csonka András, azaz Panni néni és Kovács elvtárs – valaha szép napokat látott a házasságuk, de útjaik mostanra már elváltak, ám 18 évvel ezelőtt megszületett szerelmük gyümölcse, Juli, aki a táborozás alatt ünnepelte születésnapját… Erikát picit furcsa volt korabeli kosztüm nélkül, „korabeli civil” ruhában látni, de aranyos volt ebben szerepkörben is. Andrást is mindig szívesen látom színpadon – az eddig vele látott darabokban tetszett az alakítása. :)
Anna szeretni valóan hozta a duci lány, Margó szerepét, ahogyan az Öcsit alakító Mátét is azonnal szívébe zárta az ember! :) Detti nem okozott meglepetést a játékával, hacsak azért nem, bár, ez inkább csak szokatlan volt, hogy a tőle inkább ismert és megszokott csendes, szolid és visszahúzódó lánnyal/nővel ellentétben, ezúttal egy cserfes, nagyzoló, rámenős lányt alakított, Riát. :) Lacira nagyon kíváncsiak voltunk. A színészi játéka tetszett, tökéletesen hozta Sanya macsós figuráját, de a hangja egyelőre még nem igazán győzött meg. :) Zsuzsi is szimpatikusan formálta meg Juli szerepét – se több nem volt, se kevesebb. :) A Pétert alakító Dávidról is csak jókat tudok írni. Hitelesen jelenítette meg a korán éretté váló fiatalembert, akit az élet nehézségei alaposan megkeményítettek. Dávidot az utóbbi időben kezdem egyre inkább felfedezni magamnak. Talán, mintha a melankolikus, reményvesztett figurák hamarabb megtalálnák őt (talán egyetlen kivétel Demetrius szerepe a Szentivánéji álomban), de az igazság az, hogy nagyon „jól állnak” neki ezek a szerepek! A hangszínéhez is tökéletesen illenek a kissé szomorkásabb, önmarcangoló dalok, épp ezért is szívszorító érzés hallani tőle a Megváltást várok c. dalt! :)
Összességében tetszett az előadás, kellemesen szórakoztam rajta, s nagyon jó érzés volt együtt énekelni a szereplőkkel a „finálé utáni finálét” - Nem szállunk ki a hajóból, nem, nem...nem, nem! -, álló közönség és zúgó vastaps közepette! :)
