Emlékmorzsák

Amikor kb. egy hónappal ezelőtt találkoztam a hírrel, hogy a Scooter ismét fellép Budapesten, kacérkodtam a gondolattal, hogy elmegyek, annak ellenére, hogy az  5 évvel ezelőtti koncertről úgy tértem haza, hogy nem biztos, hogy nekem való ez a tombolás!? Persze, HP-ék iránti rajongásom erősebb volt, így győzött a nosztalgia érzése, s megvettem a koncertre szóló jegyeket. :)
Elérkezett a koncert időpontja, és rajtam ismét úrrá lett a bizonytalanság az elmenetelt illetően - ezen érzésemet ráadásul csak erősítette az éppen náthából kilábaló egészségem + a délelőtt folyamán szakadó esőt produkáló időjárás. Napközben aztán kisütött a nap, s miután az előrejelzések sem szóltak cudar időjárásról, no meg a jegyemet is macerás lett volna eladni pár órával a koncert előtt (bár, ahogy a FB-on olvastam, lehet, hogy pillanatok alatt elkelt volna), összekaptam magam, és nekiindultam az estének! :)
Nem voltam még soha a Budapest Parkban, így a Neten előre kinézett útvonalajánló szerint mentem, s a villamosról leszállva csak a tömeget kellett követnem, igaz, ekkor már a Budapest Park világító felirata is azonnal észrevehető volt! :)
Percek alatt átjutottam a jegyellenőrzésen, majd beindultam a tömegbe amennyire csak lehetett, majd szimpatikusnak tűnő emberek társaságában ledekkoltam a színpad előtt. Úgy tűnt, abszolút jó volt az időzítésem, mert kb. negyedóra múlva, de már így is némi csúszással, 19:20-kor elkezdődött a program a Kozmix-szal! :)
Hát, előzenekarként, illetve bocsánat, vendégként, le a kalappal előttük, mert abba a kb. egy órában, amit a színpadon töltöttek, beleadtak mindent. Pillanatok alatt meghozták a hangulatot, s még aki alkoholos befolyásoltság alatt azt gondolta, hogy már a Scootert látja és hallja, pár másodpercnyi csalódottságából felocsúdva, önfeledten tombolt és énekelte a nagy-nagy Kozmix-slágereket! :) Laláék a legtöbb ismert dalukat elhozták, s még ha nem is teljes terjedelmében adták elő, a lényeget összedolgozták amolyan medley-vé. :) Tetszett a háttérvetítés, amely hol a számok videoklipje, hol egyéb képi effektus volt. Azt is örömmel állapítottam meg, hogy Lalának még mindig nagyon jó hangja van. :)
Ezután sajnos, kb. 30 perc technikai szünet (átállás) következett, s akkor lehetett csak igazán érezni, hogy perceken belül következik a Scooter, amikor az addig viszonylag szellősen álló emberek sokasága egy masszív (szoros) tömeggé állt össze. :( Amikor pedig, az intro hangjai felcsendültek, majd HP a színpadra perdült, végképp elszabadultak az indulatok... akarom mondani, a talpak a talajtól! :) Két-három szám erejéig bírtam is a gyűrődést, majd hirtelen olyan présben éreztem magam, hogy ki kellett mennem a tömeg szélére, ha nem akartam oxigén hiányában elájulni! No meg, elegem lett, hogy a kilátásba benyúló magas emberek tarkóját bámuljam HP hidrogénszőke feje helyett. :(
Miután kipasszíroztam magam a tömegszendvicsből, elindultam hátrafelé, azt gondolván, ott lazább a tömeg, és még a színpadon történtekből is látni valamit. Hát, tévedtem! Szinte, a Park bejáratáig tombolt a tömeg, de legalábbis, ahonnan még lehetett látni valamit a színpadi eseményekből. :( Ahogyan sodródtam ide-oda, keresve a helyemet, egyszer csak észrevettem, hogy jobbról egy hatalmas kivetítő kacsint le rám, ráadásul valami csoda folytán, felszabadult a közel(é)ben egy tökéletesnek tűnő állóhely, ahova azonnal lecövekeltem magam! Élveztem hát, tovább a koncertet - a kivetítőn mindent láttam, ami a színpadon történik, sőt, olykor a fejek között még HP-t is sikerült elcsípnem egy-egy pillanatra! :) Felé is elismerésem, hogy közel az 50-hez, így végignyomta a koncertet! Hát, még ha a cigit is letenné!... A hangját azonban változatlanul imádom, még ha az előadott számokból inkább csak annak ereje derült most ki! :)
Kb. 45 percet játszhattak, amikor egyszer csak, se szó, se beszéd, levonultak a színpadról?! Miután a tömeg feleszmélt a meglepettségéből, skandálni kezdett - ki ezt, ki azt -, hogy a fiúkat visszatérésre ösztönözze. Szerencsére, nem kellett nagyon győzködni őket (talán, a közelgő 22-es (koncert)záróra miatt?!), de két ráadás számnál többre nem futotta! HP búcsúzóul bemutatta a zenekart és a táncosokat, elköszöntek, majd levonultak, s többet vissza se jöttek!? :) No, és hol maradnak a további klasszikusok: Endless Summer, Back in the U.K., Friends, No Fate stb. - kérdeztük többen kimondva- kimondatlanul?! Nagyon úgy tűnt, hogy azt otthon kell bepótolni egy after partyzás keretében, illetve, aki maradt a koncert után, talán, Naksi & Brunner dj-től megkapta! :)

Mindent összevetve azonban, örülök, hogy a dilemmák ellenére végül, csak elmentem, és azt sem mondom, hogy megbántam, de mindenképpen van bennem egy pici csalódás. Félreértés ne essék, HP-ék szuperek voltak, tökéletes hangulatú koncertet adtak nekünk, csak éppen, annak ellenére, hogy ők voltak a főszereplők - mindössze kb. 1 órás koncertet adtak, akárcsak a Kozmix, akik amúgy, vendégzenekarként lettek megjelölve! Azután pedig... hiányoltam további nagy Scooter-slágert - akár még a kevésbé ismert számok rovására is! :( Ja, különben az időjárásnak egy hatalmas köszönet innen is, mert minden tekintetben ideális volt a helyzet - eső egy csepp sem, s a szellő is csak annyi, ami kellemes közérzetet biztosított. :)
Másnap olvasva a koncerttel kapcsolatos kommenteket, megnyugodtam, hogy általánosságban a koncert hosszát, illetve a régebbi számok hiányát kifogásolták. Nos, volt aki józanabbul látta a helyzetet, mi több, tájékozottabb is volt, s be kellett látnom, hogy ez a koncert nem egy turné állomása volt 90-100 perces koncerttel, hanem egy barátinak mondott árkategóriájú klubfellépés!

 
1. Géza: Valami Amerika (BonBon)
2. Laci: ??? (Chorus Line)
3. Gyurci: Miért van? (Valahol Európában)
4. Victor-Anna: Miért? (Anna Karenina)
5. Gabi-Susan: I was born to love you (Rudolf)
6. Géza: ??? (Gospel)
7. Gyurci: Eljött a perc (Jekyll & Hyde)
8. Laci: Üres szék, üres asztal (Nyomorultak)
9. Susan-Géza: Dangerous game (Jekyll & Hyde)
10. Victor: József Attila: Talán eltűnök hirtelen... (Én, József Attila)
11. Anna-Géza: Kétség és ábránd (Rudolf)
12. Susan: Rebecca (Rebecca)
13. Gyurci: Measure of a man (Rudolf)
14. Laci: Elvisz Trén (Macskák)
15. Gabi: A bál (Bűbáj)
16. Anna-Susan: In his eyes (Jekyll & Hyde)
 
1. Susan-Gyurci: Who want to live forever (Queen)
2. Gabi-Victor: Érzés (Máté Péter)
3. Géza: ??? (Varga Bálint szerzeménye)
4. Susan: I will always love you (Whitney Houston)
5. Anna-Laci-Gabi: Minden nagyon jól van (Jézus Krisztus Szupersztár)
6. Victor: Purple Rain (Prince) - Mary szülinapja
7. Gabi: Hétköznapi hős (Rudolf)
8. Anna: Én húzok már (Ghost)
9. Gyurci: Miért nem fogadsz el engem? (Mozart!)
10. Susan-Géza: You and I (Sakk)
11. Gabi: Nőj nekem (Rémségek kicsiny boltja)
12. Anna- Laci: LGT-mix
13. Victor: Fever (Elvis Presley)
14. Victor: Boldog születésnapot (Halász Judit)
15. Susan: The winner takes it all (ABBA)
15. Anna: Somebody to love (Queen)
16. Finálé ft. Susan: When love takes over (David Guetta ft. Kelly Rowland)

Amikor június elején olvastunk a Magna Cum Laude augusztusi koncertjéről, az Akusztikus & Szimfonikus alcím kellőképpen felkeltette az érdeklődésünket. A rádióban hallott dalok mindegyikét szeretjük; Mező Misit, a Voice c. tehetségkutató zsűri tagjaként kicsit még jobban megismertük és még jobban megkedveltük, így hát, már nem is volt kérdés, hogy elmegyünk-e a Margitszigeti koncertjükre. :)
Nagyon izgultunk, hogy a mostanság jellemzően esős időjárás elmossa a koncertet, de legnagyobb örömünkre, az égiek olyannyira tökéletes időjárásban részesítettek bennünket, hogy még az előrelátóan magunkkal vitt polártakarókat is mindössze csak székpárnának használtuk! Természetesen, a kellemes (köz)érzetünkhöz Misiék nagyszerűen összeállított műsora, és a jobbnál jobb MCL-dalok is maximálisan hozzájárultak! :)
A szép időnek köszönhetően úgy döntöttünk, hogy a Margitsziget bejáratától sétálunk a Szabadtéri Színpadig. Pár percet elidőztünk a zenére "táncoló" és különböző színekben pompázó szökőkútnál is! :) Rövid videón is szerettem volna megörökíteni a pillanato(ka)t, de az elem 2 mp után végképp feladta, így ultrarövidre sikeredett a felvétel. :(
Elfoglalva helyünket a szabadtéri nézőtéren, megállapítottuk, hogy kiváló helyre sikerült jegyet vennünk - tökéletes rálátásunk volt a színpadra. Az előzetes tervektől eltérően a koncert nem 20 órakor, hanem 20:30-kor kezdődött, és szünet nélkül ment le. Úgy gondolom, ez sokkal jobb megoldás volt, mert így a szünet nem zökkentette ki a közönséget a lendületből! :) Gondolom, nem meglepő, hogy teltház volt, a nézők sorai között pedig pl. felfedeztük Kovács "Koko" Istvánt! :)
A koncert két részből állt - az első felében akusztikusan hallgattunk meg dalokat a fiúktól, míg a második felében a Kossuth-díjas, Szenthelyi Miklós hegedűművész által alapított Magyar Virtuózok közreműködésével, és Werner Gábor vezényletével szimfonikusan adták elő a dalokat (pl. Hatalmas a szíved; Vadászmezők; Vidéki sanzon; Nem akarok többet gondolni rád; Színezd újra). Misi a Vidéki sanzon közben lesétált a közönség közé, mindezzel nem kis izgatottságot keltve, hiszen, a legtöbben szerették volna megölelni őt, vagy legalább is kezet fogni vele! Voltak szerencsések, akiknek még egy-két puszi is összejött! A dal vége felé begyorsult a ritmus, ami csak még inkább fokozta a már amúgy is vidám hangulatot! :) Bár, a dalok többségét nem ismertük :$, de most hallgatva őket újfent megállapítottam, hogy egytől egyig kiváló szöveggel (Kara Misa), nagyszerű hangszereléssel (Szabó Tibi) és magával ragadó előadással (Mező Misi) bírnak. Nagyszerű élmény volt a szimfonikus átiratokat hallgatni, mind-mind szenzációsan szólt! Az igazat megvallva, nem igazán tudtam elképzelni a MCL-dalokat szimfonikus köntösben, de lehengerlő volt ez a harmónia! :) Nagy kedvencem, a Színezd újra, mint megtudtuk, szimfonikusan újra lett hangszerelve, nos, így is szuper volt! :)
A ráadásban kaptunk egy hatalmas Köszönet-et; kicsit ellenkeztünk a Nem, nem, nem-mel és eldaloltuk Mid nem voltam én neked. Mindegyik dalt hatalmas ováció követte! No, és melyik dal zárhatta volna a legstílusosabban ezt a fergeteges koncertet, ha nem a Pálinka dal! :)
Úgy gondolom, a koncerten lévő majd' háromezer néző nevében írhatom, hogy a Magna Cum Laude és a Magyar Virtuózok fantasztikus koncertélményben részesítettek bennünket! :) Nagyon örülök, hogy ott voltunk! :)

Magna Cum Laude
és a Magyar Virtuózok
koncert

2014. augusztus 7. (csütörtök) 20:30
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

„Kilencszázkilencvenkilenc, mezőtúri nyár, itt kezdődött el minden…” – emlékezik meg az indulásról a 999 című dal. 2014 egy igen fontos év a zenekar számára. Az idén 15 éves banda több fontos dologgal is készül a jeles esemény kapcsán. Az év végére tervezett nagyszabású jubileumi koncertje előtt egyetlen alkalommal lép fel Budapesten, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

10+5 év, rengeteg küzdelem, tagcserék, nagylemezek, klipek és koncertek százai nyomán jutott el a Mező Misi, Szabó Tibi, Kara Misa alkotta, máig eredeti formáció a gyulai próbateremből a nagyszínpadokig. Minden állomás, Átkozott nők, Színezd újra, Túl későn, Visszhang, Főnököm, Pálinka dal, Vidéki sanzon vagy a Köszönet, hogy csak néhányat említsünk a zenekar megannyi sikerdala közül.

A Margitszigeten a legnagyobb slágerek mellett a legújabb album dalai is felcsendülnek majd, de a koncert a legnagyobb rajongóknak is tartogat meglepetéseket. Az akusztikus és elektronikus vegyes koncertet egy különleges szimfonikus hangszerelés teszi egyedülállóvá, megmutatva a Magna-dalok színes világát.

"Csak így lesz szép ez az élet,
Játszanod kell, ez a végzet,
Halld meg most hát, mi a lényeg,
Hogyha a világ összes hangja együtt énekel velünk..."
(Mészáros Árpád Zsolt: A zene csak szól)