Amikor kb. egy hónappal ezelőtt találkoztam a hírrel, hogy a Scooter ismét fellép Budapesten, kacérkodtam a gondolattal, hogy elmegyek, annak ellenére, hogy az 5 évvel ezelőtti koncertről úgy tértem haza, hogy nem biztos, hogy nekem való ez a tombolás!? Persze, HP-ék iránti rajongásom erősebb volt, így győzött a nosztalgia érzése, s megvettem a koncertre szóló jegyeket. :)
Elérkezett a koncert időpontja, és rajtam ismét úrrá lett a bizonytalanság az elmenetelt illetően - ezen érzésemet ráadásul csak erősítette az éppen náthából kilábaló egészségem + a délelőtt folyamán szakadó esőt produkáló időjárás. Napközben aztán kisütött a nap, s miután az előrejelzések sem szóltak cudar időjárásról, no meg a jegyemet is macerás lett volna eladni pár órával a koncert előtt (bár, ahogy a FB-on olvastam, lehet, hogy pillanatok alatt elkelt volna), összekaptam magam, és nekiindultam az estének! :)
Nem voltam még soha a Budapest Parkban, így a Neten előre kinézett útvonalajánló szerint mentem, s a villamosról leszállva csak a tömeget kellett követnem, igaz, ekkor már a Budapest Park világító felirata is azonnal észrevehető volt! :)
Percek alatt átjutottam a jegyellenőrzésen, majd beindultam a tömegbe amennyire csak lehetett, majd szimpatikusnak tűnő emberek társaságában ledekkoltam a színpad előtt. Úgy tűnt, abszolút jó volt az időzítésem, mert kb. negyedóra múlva, de már így is némi csúszással, 19:20-kor elkezdődött a program a Kozmix-szal! :)
Hát, előzenekarként, illetve bocsánat, vendégként, le a kalappal előttük, mert abba a kb. egy órában, amit a színpadon töltöttek, beleadtak mindent. Pillanatok alatt meghozták a hangulatot, s még aki alkoholos befolyásoltság alatt azt gondolta, hogy már a Scootert látja és hallja, pár másodpercnyi csalódottságából felocsúdva, önfeledten tombolt és énekelte a nagy-nagy Kozmix-slágereket! :) Laláék a legtöbb ismert dalukat elhozták, s még ha nem is teljes terjedelmében adták elő, a lényeget összedolgozták amolyan medley-vé. :) Tetszett a háttérvetítés, amely hol a számok videoklipje, hol egyéb képi effektus volt. Azt is örömmel állapítottam meg, hogy Lalának még mindig nagyon jó hangja van. :)
Ezután sajnos, kb. 30 perc technikai szünet (átállás) következett, s akkor lehetett csak igazán érezni, hogy perceken belül következik a Scooter, amikor az addig viszonylag szellősen álló emberek sokasága egy masszív (szoros) tömeggé állt össze. :( Amikor pedig, az intro hangjai felcsendültek, majd HP a színpadra perdült, végképp elszabadultak az indulatok... akarom mondani, a talpak a talajtól! :) Két-három szám erejéig bírtam is a gyűrődést, majd hirtelen olyan présben éreztem magam, hogy ki kellett mennem a tömeg szélére, ha nem akartam oxigén hiányában elájulni! No meg, elegem lett, hogy a kilátásba benyúló magas emberek tarkóját bámuljam HP hidrogénszőke feje helyett. :(
Miután kipasszíroztam magam a tömegszendvicsből, elindultam hátrafelé, azt gondolván, ott lazább a tömeg, és még a színpadon történtekből is látni valamit. Hát, tévedtem! Szinte, a Park bejáratáig tombolt a tömeg, de legalábbis, ahonnan még lehetett látni valamit a színpadi eseményekből. :( Ahogyan sodródtam ide-oda, keresve a helyemet, egyszer csak észrevettem, hogy jobbról egy hatalmas kivetítő kacsint le rám, ráadásul valami csoda folytán, felszabadult a közel(é)ben egy tökéletesnek tűnő állóhely, ahova azonnal lecövekeltem magam! Élveztem hát, tovább a koncertet - a kivetítőn mindent láttam, ami a színpadon történik, sőt, olykor a fejek között még HP-t is sikerült elcsípnem egy-egy pillanatra! :) Felé is elismerésem, hogy közel az 50-hez, így végignyomta a koncertet! Hát, még ha a cigit is letenné!... A hangját azonban változatlanul imádom, még ha az előadott számokból inkább csak annak ereje derült most ki! :)
Kb. 45 percet játszhattak, amikor egyszer csak, se szó, se beszéd, levonultak a színpadról?! Miután a tömeg feleszmélt a meglepettségéből, skandálni kezdett - ki ezt, ki azt -, hogy a fiúkat visszatérésre ösztönözze. Szerencsére, nem kellett nagyon győzködni őket (talán, a közelgő 22-es (koncert)záróra miatt?!), de két ráadás számnál többre nem futotta! HP búcsúzóul bemutatta a zenekart és a táncosokat, elköszöntek, majd levonultak, s többet vissza se jöttek!? :) No, és hol maradnak a további klasszikusok: Endless Summer, Back in the U.K., Friends, No Fate stb. - kérdeztük többen kimondva- kimondatlanul?! Nagyon úgy tűnt, hogy azt otthon kell bepótolni egy after partyzás keretében, illetve, aki maradt a koncert után, talán, Naksi & Brunner dj-től megkapta! :)
Mindent összevetve azonban, örülök, hogy a dilemmák ellenére végül, csak elmentem, és azt sem mondom, hogy megbántam, de mindenképpen van bennem egy pici csalódás. Félreértés ne essék, HP-ék szuperek voltak, tökéletes hangulatú koncertet adtak nekünk, csak éppen, annak ellenére, hogy ők voltak a főszereplők - mindössze kb. 1 órás koncertet adtak, akárcsak a Kozmix, akik amúgy, vendégzenekarként lettek megjelölve! Azután pedig... hiányoltam további nagy Scooter-slágert - akár még a kevésbé ismert számok rovására is! :( Ja, különben az időjárásnak egy hatalmas köszönet innen is, mert minden tekintetben ideális volt a helyzet - eső egy csepp sem, s a szellő is csak annyi, ami kellemes közérzetet biztosított. :)
Másnap olvasva a koncerttel kapcsolatos kommenteket, megnyugodtam, hogy általánosságban a koncert hosszát, illetve a régebbi számok hiányát kifogásolták. Nos, volt aki józanabbul látta a helyzetet, mi több, tájékozottabb is volt, s be kellett látnom, hogy ez a koncert nem egy turné állomása volt 90-100 perces koncerttel, hanem egy barátinak mondott árkategóriájú klubfellépés!
