Emlékmorzsák

Valamikor ez év elején tudatosodott bennünk ennek a koncertnek a lehetősége, s miután hatalmas R-GO rajongó voltam fiatallány koromban ;), no meg januárban ünneplem a név- és szülinapomat, Cili tökéletes ajándékként úgy gondolta, koncertjeggyel ajándékoz meg engem a Szikora Róbert és az R-GO 40 címet viselő csikidam show-ra. Az ismertetőben jellemzett különleges és látványos party-ra a Budapest Sportarénában került sor, amelynek keretében elhangzottak Robi és az R-GO elmúlt 40 évének legnagyobb slágerei.

A helyszínre rendben megérkeztünk, az ellenőrzésen áthaladva hamar megtaláltuk helyünket a 107-es szektor lelátójának utolsó sorában. Miközben várakoztunk a koncertkezdésre, a sorban mellettünk ülő hölgy olyan kedves és figyelmes volt, hogy zászlóbeszerző „túrája” során, nekünk is hozott 1-1 R-GO-s zászlót! :) Ezúton is köszönjük szépen! :)

Az esti csikidam show házigazdája B. Tóth László rádiós műsorvezető-lemezlovas volt, aki bemelegítésként és ráhangolódásként korabeli ismert és kedvelt előadók dalait játszotta.

Nagy-nagy várakozással tekintettem a koncert elé – a várakozás perceiben próbáltam feleleveníteni a ’80-as, ’90-es évek R-Go koncert emlékeit, amikor is még aktív részese voltam e koncerteknek. Mindez többé-kevésbé sikerült is, arra azonban kristálytisztán emlékeztem, hogy a színpadkép és a látvány is mindig nagyon ki volt találva! Nos, ezen a jubileumi esten számomra túl egyszerű, túl visszafogott volt a színpad és a körítés – oké, elszórtan akadt néhány pálmafa, a fénytechnika és a háttérben a hatalmas kivetítő is pazar volt, mégis nekem hiányzott a csikidamos életérzést még inkább sugalló díszlet!?

A dalok sorrendjében sem fedeztem fel semmi koncepciót (megjelenési idő, témakör vagy munkásság szerint), ami persze, nem probléma, csak kicsit olyan volt, mintha találomra lettek volna kihúzva a dalok egy kalapból…

Megszólaltak a felvezető hangok, mintha a dzsungelben barangolnánk, majd - a teljesség igénye nélkül - a következő dalok hangzottak el: Bombázó (1983.), Ki ölel majd át (2002.), Dzsungel (2013.), Tavaszi bezsongás (1985.), Mire gondolsz katona (1985.), Tiszta erőből nyár (1990.), Ne félj, te kis bolond (1988.), Rég várok valakire (1986.), Csak nézem a szeretőm (1991.), Próbáltalak százszor is (2002.), Te csak mindig akkor sírsz (1985.), Egy alacsony férfi dilemmái a szerelem körül (1983.), Most velem bosszanovázz! (1985.), Most kell, hogy nagyon szeress (1990.), Szerelmes vagyok, mint egy nagyágyú (1984.), Nem igaz (1986.), Szeretlek is + nem is (1985.), Ergo: létezem (1982.), Ballag a katona (1985.), és végül fináléként a Béke már (1985.).

A repertoárt színesítette két, alapvetően nem R-Go dal – az egyik a Ne bánts! a Linda c. filmből, a másik pedig a Ha zene szól című dal a Viva Comet Allstars-tól. Természetesen, egy ilyen jubileumi koncertről nem hiányozhatott a még „régi” Hungáriával közös időszakból ismert slágerek - a Ciao Marina és a Micsoda buli!, valamint az  1995-ben egy koncert erejére ismét összeállt "NAGY HUNGARIA" előhírnökeként készült Ébredj fel Rockandrollia című CD-ről a Kasza Bubu című dal. Nem, nem Dollyval egészült ki a csapat, hanem Pintácsi Vikivel! (Zárójelben jegyzem meg, hogy a ’95 utáni időszak már totálisan kimaradt az életemből, merthogy közben másfelé vettem az irányt, ahova egy más stílusú zenei formáció ragadott magával. ;) ) Végül, amolyan kerek egésszé téve ezt a kört, elhangzott az idén tavasszal „született” újdonság is, a VALMAR nevű formáció, vagyis Valkusz Milán és a Sztárban sztár c. produkcióban nagy sikert aratott Marics Peti duójából álló zenekar és Szikora Róbert közreműködésével készült Úristen c. dal. :)

Amint az az ismertetőn is olvasható, Robi sztárvendégként Fenyő Mikit hívta el?! Meglepett a dolog - gondoljunk csak Robi viharos kiválására a Hungáriából, majd az azt követő mosolyszünetekkel teli évekre?! Így volt, vagy sem, már ki tudja, Robi elmondása szerint, nem voltak egymással rosszban?!?! Mindenesetre, ha volt is nézeteltérésük/vitájuk, azt mostanra tisztáz(hat)ták és megbeszél(het)ték… ;)

Miki megköszönte a meghívást és a fogadtatást, köszöntötte a „negyvenéves” Robit és az R-Go-t, majd a Made in Hungária; a Várni rád egy éjen át és végül, a Gyere, gyere Juli! című dalt adta elő nekünk. Mikinél sem feltétlenül értettem a dalválasztásokat, sőt, a Várni rád egy éjen át dalon nagyon meglepődtem - annak ellenére, hogy nagy kedvencem volt -, pláne, hogy most Miki elárulta, amikor a Hotel Menthol lemezfelvételei folytak, az utolsó napon azzal rohant be a stúdióba, hogy hozott még egy számot, aminek fel kell kerülnie a lemezre! ;) Ami azt illeti, némi csalódás volt Miki éneklése. :( Nem tudom, mi történt a magabiztos, erős hangjával, de a fenti dalok meglehetősen hamiskásan szóltak ma este – igaz, ahogy fentebb írtam, utoljára kb. a ’80-as években hallottam őt élőben énekelni!?

Összességében jó kis koncert volt, de számomra már nem volt olyan mindent elsöprően magával ragadó, mint az R-Go kezdeti éveiben. :(

U.i.: Drága Gyöngyöske, legkedvesebb R-Go-s barátnőm! Sokszor eszembe jutottál, bizonyára Te is szívesen nosztalgiáztál volna a régi idők emlékére! Remélem, odafentről nézted a bulit, és lélekben velünk voltál! Nyugodj békében! ♥♥♥

Amikor 2021 októberében olvastam a jegy.hu hírlevelében a 2CELLOS 2022. májusi koncertjéről, illetve arról, hogy a duóformációnak a 2022-es turné lesz az utolsó, úgy éreztem, erről nem kéne lemaradnunk… ráadásul az európai turné első állomása: Budapest! Cilit sem kellett sokáig győzködnöm, így tavaly október végén beszereztem a jegyeket. :)

A 2CELLOS formációt, amúgy, nem ismertük, de a duóból HAUSER 2021. februári koncertjére szerettünk volna elmenni, de mire észbe kaptunk, elfogytak a jegyek, majd a koronavírus okozta globális események miatt végül el is elmaradt a koncert. :(

A 2CELLOS közös élete 10 évvel ezelőtt kezdődött, azóta 6 stúdióalbum, több milliárdos nézettség, koncertek ikonikus helyszíneken a világ körül. A 2CELLOS egy eklektikus, nemzetközi szenzáció, amely két csellistából áll, akik globális hírnévre tettek szert a YouTube-on Michael Jackson Smooth Criminal című 2011-es feldolgozásának köszönhetően. A páros, Luka Šulić és HAUSER azóta elképesztő népszerűségnek örvendenek dinamikus játékstílusukkal. A 2CELLOS elképzelhetetlen magasságokba emelte a csellót, mint komolyzenei hangszert, mivel egyedi stílusuk lebontja a zenei műfajok közötti határokat, a klasszikus és filmzenétől kezdve a pop-rock műfajokig. Felléptek Steven Tyler, Andrea Bocelli, Red Hot Chili Peppers, Queens of the Stone Age és George Michael mellett – csak néhány nevet említve. Sir Elton John előzenekarnak választotta őket és éveken keresztül közösen turnéztak a zenei ikon zenekarával. A 2CELLOS idén ünnepli 10. évfordulóját, és keményen dolgoznak azon, hogy szóló karrierjükben is elérjék azokat a magasságokat, amelyeket a formációval már elértek. Őket idézve: „Ez a turné a csúcspontja mindennek, amit elértünk 2CELLOS formációként. Ez lesz az eddigi legnagyobb show, az eddigieknél nagyobb közönség részére. Együtt másztunk fel a hegy tetejére, közösen elértünk mindent, amit akartunk és ez a csúcspont. Mindent, amit az elmúlt évtizedben megtanultunk közösen, azt beletesszük ebbe a turnéba! Heves érzelmek, rockos dinamika, megható és érzelmes pillanatok, ezeket fogjuk nyújtani a koncerteken az oda érkezők számára. Most, ezeken a koncerteken mindent odaadunk magunkból, aztán hagyjuk pihenni a 2CELLOS-t. Készen álltok a közös ünneplésre?”

Nos, mi teljes jelenlétünkkel készen álltunk a közös ünneplésre… A helyünk elfoglalását megelőzően sikerült „kifognunk” egy kedves, ámde, igen kommunikatív (értsd: beszédes) eligazító fiatalembert (host) a lelátó bejáratánál. A helyünket hamar megtaláltuk, s bár, a korlát kicsit belelógott a színpadi képbe (legközelebb ide nem veszünk jegyet), összességében jó rálátásunk volt a színpadra.

Miközben kényelembe helyeztük magunkat, előzetesen Matt Simons, amerikai énekes-dalszerző játszott a színpadon. A zenész családból származó, jazz szaxofon előadó szakon diplomát szerzett, zongorázni, klarinétozni és gitározni is tudó zenész kellemes hangjával, megnyugtató dalaival megalapozta az esti jó hangulatot. :)

Matt Simons kb. 30 perces műsorát, illetve a színpad átrendezését követően, valamivel ½ 9 után csapott bele a húrokba – szó szerint – a 2CELLOS is… Az némileg meglepett, hogy a hatalmas színpadon csak a két csellós volt jelen, vagyis minden bizonnyal a zenei alapok felvételről mentek, illetve a duó kb. a koncert felétől kiegészült Dusan Kranjc dobossal. A színpadi látvány sem volt különösebben túlgondolva – a fiúk háta mögötti hatalmas kivetítőn videók és fények „dobták fel” a színpadképet.

Koncertprogramjuk nagy részét jól ismert és kedvelt rockbandák - U2 (Where The Streets Have No Name; With or Without You), AC/DC (Thunderstruck; Highway To Hell), Nirvana (Smells Like Teen Spirit), The Rolling Stones (Satisfaction), Guns ’n’ Roses (Sweet Child o' Mine), Bon Jovi (Livin' On A Prayer), Iron Maiden (The Trooper) - dalai tették ki, amely kiegészült egy-két popelőadó - pl. Michael Jackson, Rihanna ft. Calvin Harris (We Found Love) - sikerszámával. A koncert zárásaként - dupla ráadást követően - a 2Cellos elhúzta a Hallelujah dallamait több ezernyi (telefon)lámpafénnyel körülvéve. :)

Luka Šulić és Stjepan Hauser nagyon szimpatikus, mosolygós fiatalemberek, de meglátásom szerint, HAUSER a nagyobb mókamester – leginkább ő beszélt mindenféle vicces dolgokat, nem beszélve a muzsikálás közben vágott mókás és vicces arcjátékáról. :)

U.i.: Legnagyobb örömünkre 2022. december 22-én HAUSER szólóként ismét koncertet ad a Budapest Arénában! Hogy le ne maradjunk, már másnap meg is vettem rá a jegyünket! ;)

Amikor idén februárban egy hírlevélben rátaláltam a Budapesti Operettszínház Jekyll és Hyde előadására, azonnal úgy éreztem, ezt a musicalt mihamarabb látnom kell. Ezúttal a szereposztás másodlagos szempont volt. A jól ismert dalok már régóta kíváncsivá tettek a darab iránt, de az ajánló videó csak még vonzóbbá tette a színház eme új bemutatóját. A múlt vasárnapi MP-on elhangzott dalok is csak fokozták bennem a várakozás izgalmát! Március vége felé örömöm csak fokozódott, amikor a ma délutáni előadás szereposztásában Sándor Péter nevét olvastam főszereplőként! :)

Kényelmesen megérkeztünk a színházba, még egy-két fotót is készítettünk a színház előcsarnokában, majd elfoglaltuk helyünket a már jól bevált emeleti oldalülés 4.-5. székén.

Az alaptörténet többeknek talán nem ismeretlen: Az orvos Dr. Jekyll megszállottan kutatja, hogy meg lehet-e szüntetni az emberben rejlő gonoszságot orvostudományi módszerekkel, pl. egy szérum beadásával? A siker valódi áttörést jelentene, akár el is hozhatná a világbékét. Elméletének empirikus bizonyításához már csak az emberen végzett kísérlet hiányzik. Az illetékes hatóságok azonban tartanak a következményektől és elutasítják a kísérlet végrehajtása iránti keresetet. Dr. Jekyll lelkesedése szemükben vakmerő őrültség. A medikus viszont nem hagyja eltántorítani magát céljától, mély meggyőződéssel hisz az igazában. Végül úgy dönt, saját magán végzi el a kísérletet, ám annak kimenetele nem várt mellékhatásokkal jár…

Az izgalmas thrillert Steve Cuden és Frank Wildhorn álmodta színpadra. Frank Wildhorn írta a musical zenéjét, Leslie Bricusse jegyzi a dalszövegeket és a szövegkönyvet. A dalszövegek kiváló magyar fordítása Valla Attila, míg a prózáé Orbán János Dénes munkáját dicséri. :)

Vincze Balázs rendező-koreográfus nagyszerűen és ötletesen vitte színre a cselekményt. Cziegler Balázs díszlete összességében egyszerű(bb)nek tűnt, legalábbis az Operettszínház eddig látott darabjaihoz képest, de pl. Henry Jekyll laboratóriuma igazán látványosra sikeredett. Fekete Kata jelmezei korhűen visszaadták a 19. század viseletét, és itt is akadt egy-két nagyon mutatós, elegáns és csinos ruhadarab. :)

E mesteri összhangot a nagyszerű színészek és táncosok tették tökéletesen kerekké. A szereplők többségét ismertük, láttuk már őket színpadon, de a számunkra újak közül pl. Fekete-Kovács Veronika nevét érdemes lesz megjegyezni – szépen csengő hangját jó volt hallgatni. Nádasi Veronikáról tudtam, hogy fantasztikus hangja van, mégis… Lucy Harris szerepére - mind karakterben, mind hangszínben - tökéletes választás volt, nagyon-nagyon tetszett. Sándor Peti teljesen lenyűgözött a tehetségével! Mind színészileg, mind hangilag látszólag játszi könnyedséggel formálta meg és volt az egyik jelenetben „Jó” Dr. Henry Jekyll, majd a másik pillanatban „Rossz” Mr. Edward Hyde! Szenzációs alakítása és elképesztő hangi adottsága egy életre szóló élményt adott ma délután. :)

Káprázatos előadásban volt részünk! Abszolút megérdemelten járt a végén a „standing ovation”! :)

Jekyll és Hyde - Sándor Péter

Lucy Harris - Nádasi Veronika

Emma Carew - Fekete-Kovács Veronika

John Utterson - Bálint Ádám

Sir Denvers Carew - Pálfalvy Attila

Simon Stride - Kerényi Miklós Máté

Nellie - Faragó Alexandra

Lord Savage - Jantyik Csaba

Lady Beaconsfield - Sz. Nagy Ildikó

Lord Basingstoke, püspök - Magócs Ottó

Sir Archibald Proops - Petridisz Hrisztosz

Lord Glossop tábornok - Csuha Lajos

Spider / Pók - György-Rózsa Sándor

Poole, komornyik - Altsach Gergely

Jekyll apja - Földes Tamás

Kb. 3 hete böngészgettük a lehetséges zenei programokat, amikor a MusicalPlusz kínálatára is rákattintottam. Örömmel láttam, hogy Férfikiadás V. alcímmel, nagy-nagy kedvencek részvételével április elején lesz a soron következő. Annak pedig még inkább örültünk, hogy még jegyet is sikerült vennünk rá! :)

Tekintettel arra, hogy a 2022-es országgyűlési választás is ezen a napon volt, az önfeledt szórakozás előtt eleget tettünk állampolgári kötelességünknek – nem titkon bízva a változás reményében… ;)

Jó érzés volt újra beülni a színházterembe és két órán keresztül nézni és hallgatni nagyszerű musicalek szenzációs dalait elképesztő hangú előadóktól! :)

Géza és Pirgi konferálták fel a műsor programját, abban pedig nem volt kétség, hogy ha Géza is jelen van a színen, akkor garantált a jó hangulatú vicces bolondozás! :)

Ahogy a ma délután fellépő művészeknek (elmondásuk szerint) hiányzott már ez a színpad és ez a közönség, úgy nekünk is sokat adott a jelenlétük és tették örömtelivé művészetükkel és tehetségükkel ezt az igazán élvezetes vasárnap délutánt! :)

Géza hangja mit sem fakult az elmúlt két év alatt. Victort is jó volt újra látni és hallani hangban és zongorajátékban (külön öröm volt számomra, hogy műsorra került egyik nagy kedvencem, a Root Beer Rag). Amúgy Géza és Victor (a Vámpírok bálját követően) újra egy darabban játszanak majd - a Madách Musical Pályázat egyik döntős darabjában, Derzsi Görgy - Meskó Zsolt KAZINCZY - A TIZENÖTÖDIK című musicaljében. Tavaly júliusban megnéztem a Madách Színház Online Színháza által bemutatott keresztmetszetet a műből… Nos, számomra nem a könnyen emészthető musicalek közé fog tartozni ez a produkció. :( Pirgi külsőleg egy kicsit megváltozott, de a hangja és energiája a tőle megszokott volt. Egy kis meglepetéssel is készült… no, nem nekünk, de mi is részesültünk belőle. Elhívta ugyanis ma délutánra egy nagyon kedves barátját, Kuszenda Esztert, akivel együtt jártak oviba, iskolába és a musical stúdióba, hogy nézze őt meg, de a műsornak ezen a pontján Pirgi felhívta őt a színpadra és együtt előadtak egy dalt. Nagyon kellemes hangja van Eszternek, de rákeresve a Neten, úgy vettem ki, hogy számára nem az éneklés a fő hivatás?! Serbi is hozott egy meglepetés dalt Puccinitől, amit le a kalappal, ahogy előadta! Azzal is elbüszkélkedett, hogy a Kecskeméti Katona József Színház felkérte Bánk bán szerepére a színház által színre vitt Bánk bán keresztmetszetéhez. Tomi nagyon aranyos volt… megköszönte és háláját fejezte ki, hogy az elmúlt 14 év alatt mennyi sok jó dolog történt vele, és amelyhez mi, a közönség is hozzásegítettük. :)

Program:

1.      Egyházi Géza: Katedrális (Notre Dame de Paris)

2.     Posta Victor: Thomas Mann üdvözlése (Én, József Attila)

3.     Serbán Attila: Börtöndal (József)

4.     Veréb Tamás: Miért fáj (Rómeó és Júlia)

5.     Pirgel Dávid: Herbert keringő (Vámpírok bálja)

6.     Serbán Attila: Jézus Krisztus Szupersztár (JKSz)

7.     Posta Victor: A szerelemnek múlnia kell (Zorán)

8.     Veréb Tamás-Pirgel Dávid: Hangokba zárva (Josh Groban)

9.     Egyházi Géza: El nem múló vágy (Vámpírok bálja)

10.   Serbán Attila: Nessun dorma (Puccini: Turandot)

11.    Posta Victor: Root Beer Rag (Billy Joel)

12.   Veréb Tamás-Pirgel Dávid: Egyszerű út (Mozart!)

-szünet-

1.      Pirgel Dávid: Egy csipetnyi ész, egy csipetnyi szív (Mozart!)

2.     Egyházi Géza-Posta Victor: Sunset Boulvard (Sunset Boulevard)

3.     Serbán Attila: A bál (Bűbáj)

4.     Pirgel Dávid-Kuszenda Eszter: Mint két gálya (Elisabeth)

5.     Veréb Tamás: Árnyékdal (Mozart!)

6.     Posta Victor: Álmot küldj, halálos éjt (Anna Karenina)

7.     Egyházi Géza-Pirgel Dávid: Útvesztő minden út (Elisabeth)

8.     Serbán Attila-Veréb Tamás: Párbaj (Jekyll & Hyde)

9.     Pirgel Dávid: Győzelmes zeneszó (Mozart!)

10.   Posta Victor: A Little Less Conversation (Elvis Presley)

11.    Egyházi Géza: Ő még csak most 14 (LGT)

12.   Veréb Tamás: Két tűz közt - Czibor dala (Puskás, a musical)

13.   Serbán Attila: Don’t stop me now (Queen)

14.   Finálé: Lehetsz király (Rómeó és Júlia)

E hétvégére és a mai napra/estére jutott még egy program, amire ugyancsak kb. két héttel ezelőtt bukkantam, nevezetesen egy Jótékony célú hangverseny az ukrán háború menekültjeinek javára a Budapesti Fasori Evangélikus templomban.

Hiába próbáltuk az FCSM Nyílt nap után sétálással, tömegközlekedéssel és ebédeléssel eltölteni az időt, az esti koncertre másfél órával előbb értünk oda. Értelemszerűen még nem gyülekezett a nép, de némi tanácstalankodást és téblábolást követően bementünk a templomba. Meglehetősen korai érkezésünk ellenére egy kedves hölgy, miután jeleztük, hogy az esti jótékonysági koncertre jöttünk, megengedte, hogy helyet foglaljunk a padsorokban, igaz, ezzel egy közös éneklést is be kellett vállalnunk. Az éneklés befejeztével mi úgy gondoltuk, hogy továbbra is bent maradunk, persze idővel egy másik hölgy, aki az esti koncert ismertetőjét rakosgatta ki, rákérdezett, hogy „a koncertre jöttünk-e és van-e jegyünk, mert igazság szerint, nem jöhettünk volna be”?!... Végül, ő is hagyta, hogy maradjunk…

Az esti koncertet Aradi György parókus lelkész nyitotta meg. Bevezető-köszöntő mondataiban elmondta, hogy 24 nappal ezelőtt Xaver - a tervek szerint - egy egyszerű családlátogatásra érkezett Budapestre Kanadából, amely azonban egybeesett azzal a tragikus hírrel, hogy Ukrajnát megtámadta az agresszor Oroszország. Az első napokban emberek sokasága azonnal megmozdult, hogy valamilyen módon segítsék azokat, akik elvesztették otthonukat és menekülésre kényszerültek. Xaver is elhatározta, hogy jótékonysági koncerten keresztül szólítja meg a zene- és békeszeretőket, és J.S. Bach zenéjén keresztül adjon hangot és fejezze ki az összetartozás és a közösség erejét/szeretetét.

A barátok, akik ebben Xaver partnerei voltak: Kokas Katalin (hegedű), Szőke Nikoletta (ének), Barcza Horváth József (nagybőgő), Szentpáli Roland (tuba), Tomasz Máté (cseló), valamint a Korossy vonósnégyes.

Az esti program a következő volt:

A programismertető lap alján szerepelt egy nagyon fontos információ, miszerint 2022. október 27-én újra részesei lehetünk Xaver koncertjének a Művészetek Palotájában, ezért igyekeztünk mihamarabb beszerezni a jegyeket… szóval, mi már biztosan ott leszünk! ;)

Kb. 1 hónappal ezelőtt munkából kifolyólag utánanéztem valaminek a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. oldalán, amikor felugrott egy ablak, miszerint a Szolgáltató 2022. március 19-én, szombaton Lakossági Nyílt Napot tart a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén (1238 Budapest, Meddőhányó u. 1.). Nagyon érdekesnek tűnt, hogy a Mi változzunk, ne a környezet! elnevezésű kampány keretében az FCSM szakemberei megmutatják, mi történik a szennyvízzel, miután otthon távozik a lefolyókon keresztül. A látogatás ugyan ingyenes volt, de előzetes regisztrációhoz kötött, így hát, nem is gondolkodtam tovább, regisztráltam is egy szép kerek déli időpontra.

Előző este kinéztem hogyan is jutunk el a legügyesebben a helyszínre… a Határ útról induló 66-os busz mellett döntöttünk, amelyről a Torontál utcai megállónál leszállva, kényelmesen kb. 10-15 perc sétával, gyalog közelítettük meg a helyszínt. Az időjárás is igazán kedvező volt, szép napsütéses időben volt részünk.

A telep területére történő belépés előtt hőmérsékletet mértek (maszk viselése nem volt kötelező és védettségi kártyát sem kértek), majd a regisztráció ellenőrzését követően, hamarosan el is indult a 12 órási csoport.

B. Anikó vezette körbe csoportunkat. Megismerhettük, hogy az ország egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító telepén hogyan ártalmatlanítják a környezetre káros szennyvizet, miként alakítják azt át biogázzá, sőt azt is, hogyan kell helyesen használni a csatornarendszert. Megtekinthettük a szennyvíztisztítás folyamatát és a világszínvonalú beruházásokat, mint például a botanikus kertekre hasonlító „Élőgépek” technológiát, amely folyamatok eredményeképpen a szennyvíz gyakorlatilag szagtalanul és színtelenül kerül ki a telepekről, vissza a Dunába.

Mint minden évben, most is szó esett arról is, hogy milyen anyagokat és miért nem szabad a lefolyókon át leereszteni a csatornákba.  Az utóbbi években egyre jobban elterjedő, egyáltalán nem, vagy csak nagyon sokára lebomló nedves törlőkendők a csatornába kerülő zsiradékokkal találkozva, rekord méretű és rekord gyorsasággal kialakuló zsírdugókat képeznek. Míg évekkel ezelőtt alig néhány esetben fordult elő közcsatorna-dugulás, most már rendszeresek az üzemzavarok. Az FCSM munkatársai a több mint 6000 kilométer hosszúságú budapesti csatornarendszerben, az átemelő és a végponti telepeken nap, mint nap küzdenek a zsíros törlőkendők okozta ún. kócok felszámolásáért, annak érdekében, hogy a naponta keletkező kb. 500 ezer m³ szennyvizet folyamatosan és zavartalanul elvezessék.

Budapesten évente kb. 3 Tisza-tónak megfelelő szennyvízmennyiséget tisztítanak meg a szennyvíztisztítók, annak érdekében, hogy a befogadó Duna élővilágát megkíméljék a szennyeződésektől. Az FCSM a szennyvizek tisztításához a legkorszerűbb fizikai, kémiai és biológiai módszereket alkalmazza.

Nagyon érdekes volt minden lépése ennek a közel egy órás időtartamú bemutatónak! Örülök, hogy vállalkoztunk a megtekintésére, mert sok fontos dolog tisztázódott és lettünk okosabbak a látottak és hallottak alapján.

Az alábbi videókból még több érdekesség megtudható (és látható) e témakörben:

Egy március elejei hírlevélben bukkantam rá Lucas és Arthur Jussen – A zongora kétszer 2022 címet viselő koncertjére, amely a Zeneakadémián került megrendezésre. 2020 júniusában már adott volna koncertet a holland testvérpár, a jegyünk is megvolt rá, de sajnos, a Covid19 tett róla, hogy elmaradjon.

Természetesen, Cilinek sem volt ellenére a koncert, így hát, azonnal megvettem a jegyeket. Kicsit korábban a helyszínre értünk, így alkalmunk volt e csodaszép épületet is kellőképpen megcsodálni. A Zeneakadémia honlapján olvastam, hogy az egyedülálló szecessziós épület 2013-ban újranyitott, zenetörténeti jelentőségű koncerttermében minden díszítést és részletet az 1907-es eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre. Amúgy, egy jópofa virtuális videó segítségével mindezt meg lehet csodálni. Nagyon jó kis helyre sikerült venni a jegyet a középerkély utolsó sorának szélére, nagyon jó rálátásunk volt a színpadra.

A szórólap ismertetője szerint a hollandiai Hilversumból induló testvérpár, Lucas és Arthur Jussen napjaink keresett zongoraduói közé tartozik, fiatalos lazaságuk üde színfoltot jelent a komolyzene berkeiben. 2010 óta exkluzív szerződésben állnak a Deutsche Gramophon lemezkiadóval, náluk jelent meg a múlt évben hetedik lemezük. Sir Neville Marriner szerint Jussenék játékának különleges hatása abban rejlik, hogy nem csupán két kiváló zongorista játszik egyszerre a színpadon, hanem a művészek mintha olvasnának egymás gondolataiban, hiszen legapróbb rezdülésekre is azonnal reagálnak.

A ma esti budapesti koncertjük programját Mozart D-dúr kétzongorás szonátája (K 448) nyitotta, mely esztétikai szépsége mellett egészségügyi előnyökkel is bír, ugyanis egy a közelmúltban megjelent tudományos kutatás szerint bizonyíthatóan jótékony hatást gyakorol az emberi idegrendszerre. Schubert romantikusan viharos négykezesét Ravel édes-bús, nosztalgiával átszőtt keringőkölteménye követte, végezetül pedig Stravinsky döbbenetes erejű balettzenéje csendült föl.

A program részletesen az alábbi volt:

Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr kétzongorás szonáta, K. 448

1. Allegro con spirito * 2. Andante * 3. Molto allegro

Franz Schubert: a-moll allegro, D. 947 („Lebensstürme”)
Maurice Ravel: La valse (kétzongorás változat)

                           -SZÜNET-

Igor Stravinsky: Tavaszi áldozat (kétzongorás változat)

1. Előjáték * A tavasz hrnökei * Az elrablás játéka * Tavaszi körtánc * Rivális törzsek játéka * Az Agg bölcs bevonulása: Az Agg bölcs * A föld tánca

2. Előjáték * Fiatal lányok misztikus körei * A Kiválasztott dicsőítése * Az ősök megidézése * Az ősök szertartása * Áldozati tánc (A kiválasztott)

Nagyon nem bántuk meg, hogy elmentünk a koncertre, mert fantasztikus, amit ez a két szimpatikus és tehetséges fiatalember közel két óra alatt elzongorázott. Az pedig egyenesen elképesztő, hogy az összes darabot kotta nélkül játszották el (némelyik füllel történő befogadása sem volt egyszerű, nemhogy az elzongorázása). :)

A koncert után a Zeneakadémia Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatának keretében Lucas és Arthur Jussen, valamint Tóth Endre moderátor és Czinege Ádám tolmács várta az érdeklődőket. Örömmel és szívesen maradtunk erre a kb. 20-25 perces beszélgetésre, amelyen a moderátor is megjegyezte, hogy fejből, kotta nélkül játszottak a fiúk, ami hát, nem mindennapi. Továbbá olyan érdekességeket tudtunk meg velük kapcsolatban, hogy jobban szeretnek változatos programot játszani, mint csak egy zeneszerzőtől, és bár, nagyon szeretnek együtt zongorázni, néha előfordulnak nehezebb időszakok, amelyek olykor heves vitákat eredményeznek. :)

A Gyerekektől kaptuk Karácsonyra a Magyar Színházba szóló színházjegyeket A muzsika hangja című musical előadásra. A darab nem volt ismeretlen számunkra, mert a filmváltozatot (Julie Andrews és Christopher Plummer főszereplésével) régebben már láttuk, de az igazat megvallva, a történetre már nem pontosan emlékeztem.

Maria, árvaként, egy salzburgi kolostorban nevelkedik. Az apácának készülő fiatal lány többet foglalkozik az énekléssel, mint zárdai kötelességeivel. A főnökasszony, miután belátja, hogy Mariából sosem lesz igazi apáca, egy feladattal bízza meg. Noha Maria nem szívesen vállalja, egy időre kénytelen a nyugállományba helyezett tengerészkapitány, Georg von Trapp szolgálatába állni, akinek, felesége halála után, nevelőnőre van szüksége. A fiatalon megözvegyült, önmagát nem találó kapitány katonás szellemben neveli hét gyermekét. Maria nehezen viseli a szigorú és öröm nélküli életet a házban, mígnem a papa minden tiltása ellenére titokban megszeretteti a gyerekekkel az éneklést. Az ódon kastély hamarosan megtelik vidám dalokkal és harsány zenével.

Ha a történet nem is volt meg azonnal, az elhangzó dalok már az első hangok megszólalása után ismerősen csengtek, hiszen egytől egyig slágerré váltak a filmváltozat kapcsán. A szereposztással is nagyon meg voltunk elégedve, hiszen, Mahó Andi, Fillár István, Fonyó Barbara és Réthy Zsazsa neve ismerősen csengett és garancia volt a nagyszerű előadásra. Nem is csalódtunk… nagyon remek, élvezetes délutánban volt részünk.

Ahogyan az elmúlt időszakban oly sok esemény időpontja tolódott, rosszabb esetben elmaradt a COVID-okozta helyzet miatt, úgy a 2020. évi HAVASI Symphonic Aréna Show eredetileg 2020.12.05. napjára tervezett koncertje is tolódott. Ráadásul az új - 2021.05.08. - időpontot ugyancsak el kellett tolni, és így 2021.12.18. napon 19:30-kor végre ismét részesei lehettünk ennek a mindig különleges zenei élménynek. :)

Az időben történő jegyvásárlás eredményeképpen ezúttal is az általunk preferált szektor utolsó sorában sikerült helyet foglalnunk. Még ha kicsit távol is, de a színpaddal szemben ültünk, így tökéletes rálátásunk volt az ott történtekre.

Semmi kétségem afelől, hogy a HAVASI-produkció – eddig is és ezután is - a legmagasabb színvonalon összeállított showt varázsolja nekünk a színpadra, mégis az volt az érzésem, hogy még az egy évvel ezelőtti elhalasztott koncertnél is elképesztőbb és fergetegesebb zenei élményt kaptunk! A látvány és fénytechnika is mindig lenyűgöző, de most valahogy még nagyobb összhangban volt a zenével, a zene hangulatával és üzenetével! Magával ragadó volt a koncert minden egyes pillanata! :)

A bevezető dallamok után Balázs köszönetet mondott a kitartásukért, hogy nem váltottuk vissza a jegyeket és megköszönte, hogy 12 éve mellettük vagyunk. Ahogy fogalmazott: a zene hatalmas erő, amely sok nehézségen átsegít. Született is egy új darab a karantén alatt Kifelé az erdőből címmel. :)

Az érzelmek hullámhosszán tovább haladva meghallgattuk Josh Groban February Song (Hangokba zárva) című gyönyörű dalának feldolgozását, gondolva azokra, akiket nagyon szeretünk, és akik már nem lehetnek velünk. :)

Egy gyermek születése mindenképpen inspirálja a zeneszerzőt egy szép zene írására, de a legszebb, amikor velük együtt szerez zenét – így született meg a Nézd a felhőket című darab, amelyet Balázs társszerzőjével, kisfiával, Eliottal adott elő, aki dobon közreműködött. :)

A különleges utazás során nem csak a zene világában keringtünk, hanem a zene szárnyán elhagytuk a Földet, s mielőtt megérkeztünk volna az űrbe, a kivetítőn elindult egy visszaszámláló, telefonunkon bekapcsoltuk a zseblámpát, és a „milliárdnyi” (csillag)fényben élveztük a súlytalanság állapotát. Tovább lebegve az űrben együtt mártóztunk meg Balázzsal az elektronikus zene világában Metamorphosis című lemezének 3 tételén keresztül (Város, Erő, Hullámok). :)

A HAVASI Symphonic 2021 nemzetközi sztárvendége az ezredforduló egyik legsikeresebb popzenei produkciója, az angol Blue együttes volt. A Simon Cowell által felfedezett fiúcsapat 2001 karácsonyán debütált az All Rise című albummal, amelyből pillanatok alatt csaknem kétmillió példány kelt el Angliában. Karrierjüket hatalmas arénaturnék fémjelzik, számos popzenei díjat nyertek, jellegzetes dalaikkal hosszú ideig vezették a nemzetközi pop és R&B slágerlistákat. A magyar produkció művészeinek közreműködésével olyan hatalmas slágerek elevenedtek meg a Budapest Aréna színpadán, mint a Sorry Seems To Be The Hardest Word, a One Love, a Breathe Easy és az All Rise. :)

Örültem a Blue-nak, mert bár, az általuk képviselt stílust nem feltétlenül kedvel(t)em, mégis azon együttesek közé tartozn(t)ak, akik – a jóképűségük mellett ;) - a dalaikkal, a hangjukkal azonnal magukkal tudtak ragadni! Nem tudom, mi oka lehetett, de az én fülem úgy hallotta, mintha icipicit megkopott volna a srácok kristálytiszta hangja – hol egy-egy magas hang nem találta a helyét, hol a különböző hangnemek nem találtak egymásra?!

A show folytatásaként elhangzott egy-két már jól ismert és nagyon kedvelt régebbi mű (pl. Lacrimosa). Pál István Szalonna és bandájával együtt éreztük át a Hazatérés örömét. Az amúgy más zenei közegben működő, mégis Havasi Balázs zenei világával tökéletes harmóniát alkotó Endi is színre lépett. A közösen előadott műveken túl Endi kicsit meg is tapsoltatott bennünket. :)

Lassan sajnos, elérkezett e fergeteges koncertnek is a vége. Balázs megígérte, hogy 2022-re még látványosabb show-ra készül! El nem tudom képzelni, hova lehet ezt a látványt fokozni, de miután évről évre tanúi vagyunk ennek, így semmi kétség, hogy Balázs szavai fizikai valóságot öltenek majd! :)

A HAVASI Symphonic Aréna Show 2021 finálé műve a Storm, ráadása pedig a Tavaszi szél volt. Köszönjük HAVASI Symphonic! Ezúttal is csodálatosak voltatok! :)

Úgy gondolom, az elmúlt egy év Xaver személye és orgonajátéka nélkül kellőképpen pótlásra került részünkről, ugyanis - a lehetőségek újbóli megadatása után - a múlt heti keddi koncert után a ma délutáni koncertre is ellátogattunk a kőbányai Szent László műemléktemplomba, ahol Xaver ugyancsak Bachot játszott.

Korán megérkeztünk a du. 3 órakor kezdődő koncertre, nézők is még alig voltak. Miközben a templom előtti téren toporogva vártuk, hátha mihamarabb bebocsátást nyerünk, egyszer csak Xaver jelent meg a templom egy oldalsó ajtajában és pillanatokon belül kiderült, hogy épp csak megkezdték a templom felkészítését a koncertre a székek felállításával, illetve a technika beállításával. Minden bizonnyal az ebben részt vevő stáb el volt foglalva a feladatával, és észre sem vették a feltűnés nélkül besomfordálókat, köztük minket sem. Sajnos, túl messzire nem jutottunk, mert a főkapun belépve, a belső kapun már nem mehettünk tovább. Türelmesen várakoztunk, hogy megkapjuk az engedélyt az ülőhelyek elfoglalására, tekintettel, hogy az érkezési sorrendben történhetett. Némi felzúdulást eredményezett, amikor egy szervező hölgy megkért bennünket, hogy fáradjunk ki a templom bejárata elé, mert hamarosan megkezdenék a hivatalos/szabályos/jegyellenőrzős beengedést. Néhányan, akik az elsők között álltunk, hátra néztünk, de a mögöttünk kígyózó sort meglátva, úgy döntöttünk, egy tapodtat sem mozdulunk… őszintén szólva, képtelenség is lett volna. Pár perc múlva Xaver arra jött, és látva, hogy még mindig ott állunk, tőle is elhangzott egy halvány próbálkozás, miszerint hátraarccal araszoljunk vissza a templom bejárata elé. Miután azonban saját szemével is meggyőződött, hogy a sor vége már ki tudja, hol van, belátta, hogy ez a kérés kivitelezhetetlen, s kis idő múlva, megindulhatott a helyfoglalás… Nagyon jó helyet találtunk a főoltár előtt felállított széksorok között, pont szemben az orgonával, amelyre így tökéletes rálátásunk volt.

Miután a koncert hangulatát szavakkal nagyon nehéz leírni és az érzést sem igazán lehet átadni, következzék egy a koncertről készült videó, amelyen pár másodperc erejéig még mi is látszódunk. ;)

A koncert zárásaképpen kaptunk egy Kis kece lányom improvizációt, ráadásként pedig – már amolyan jól bevált búcsúzóként - közösen eljátszottuk (Xaver orgonált, a közönség tapsolt) Marc-Antoine Charpentier: Marche en Rondeau darabját.

Xaver ezen a koncerten is elmesélte, hogy „a világjárvány tombolása közepette az Atlanti-óceán kanadai partján megvásárolt egy XIX. századi templomot és felépíttetett benne egy fantasztikus koncertorgonát. A 3 manuálos és 28 sípsoros koncertorgonát a híres brit orgonaművész, Graham Percy Steed tervezte, és a Casavant orgonagyár építette fel 1977-ben. Az orgona eredetileg egy másik kanadai város templomában állt, onnan költöztették át 2020-ban a háromezer sípos hangszert”. Elkészült az első CD-felvétel, amelyen Xaver saját templomi orgonáján játssza Bach, Brahms, Csajkovszkij és Cesar Franck örökszép műveit. A koncert után lehetőség volt megvásárolni a CD-t a templom főbejáratának árkádos előcsarnokában. A sok érdeklődő és vásárolni kívánó rajongó azonnal megrohamozta a CD-t árusító segítőket. Cili törött karjának nem igazán tett jót a minden oldalról nyomuló tömeg, így őt biztonságban félre állítva, én vetettem bele magam a tömeg sűrűjébe, s lettünk pár perc leforgása alatt CD-tulajdonosok. A sikeres vásárlást követően is a lehető legjobb irányba sodródtam, mégpedig Xaver elé, akivel dedikáltattam a CD-t és még egy elismerő mondattal méltatni is tudtam a ma délutáni fantasztikus koncertet (is). :)