Ahogyan az elmúlt 5 évben, úgy ezúttal is, amint lehetett jegyet venni a HAVASI Symphonic következő (évi) koncertjére, én már intézkedtem is, hogy a lehető legjobb helyről éljük át az élményt! Talán, többen túlzásnak gondolják, de a ma estére már tavaly december 13-án bebiztosítottuk a helyünket! ;)

Nos, ahogyan a QUEEN + Adam Lambert koncert beszámolójával bajban voltam, úgy Havasi Balázs idei showjával is gondban vagyok! Egyrészt, mert az elmúlt évek során leírtam mindazt, amit gondolok Balázsról és a művészetéről, illetve szavakba foglaltam, milyen élmények és érzések töltik el a szívem és a lelkem egy-egy Symphonic Show alatt. :)

A koncert bevezető tételei után Balázs elmondta néhány szóban, hogy az idei koncert témája az inspiráció. A fő inspiráció pedig mi, vagyis a közönség vagyunk, akik évről évre nagy-nagy érdeklődéssel és várakozással nézünk egy-egy Havasi Balázs-koncert elé. A közönségen túl inspiráció lehet pl. egy fekete-fehér kép Houdiniről, amelyre a Neten szörfözve találunk; egy fesztivál a Balatonon; egy, a nyár végén lezárt nyaraló, felidézve az ott töltött idő kedves pillanatait (Üres ház); vagy egy hely, ahova bármikor elvonulhatunk, ha nem kerek a világ (Menedék). :)

Természetesen, ezúttal is elmaradhatatlan szereplője volt az estnek Román Sándor és csapata, az Experidance. Fergeteges produkciót láttunk tőlük! :)

Havasi Balázs az idei show sztárvendégeként az ír énekes-dalszerzőt, Ronan Keatinget hívta meg. Ronan 16 évesen, a Boyzone együttes tagjaként robbant be a nemzetközi zenei életbe. Szólókarrierjét a Sztárom a párom (Notting Hill) című filmhez készült betétdallal (When You Say Nothing at All) indította el. A ma estére hozott dalok sorát a Father and Son című nyitotta a Boyzone-os időkből, melyről nagyszerű videó is készült. (A videó elején Balázs gyermekei láthatók.:) )

Ronan még egy harmadik dallal (Fires) is kedveskedett nekünk, amely számomra kevésbé volt ismert. Azt azonban határozottan kijelenthetem, hogy (ének)hangja mit sem veszített minőségéből az elmúlt évek alatt! Jó volt hallgatni őt! :)

Az est további emlékezetes pillanatai között volt egy szívet és lelket melengető is. Elöljáróban Balázs elmesélte, hogy a 2017-es Oscar-díj átadásakor éppen Amerikában tartózkodott, amikor is Magyarország is érintve volt Deák Kristóf Mindenki című kisfilmje kapcsán. Izgatottan követte az eseményeket a TV-közvetítésen keresztül, s őt is végtelen öröm töltötte el, amikor a Legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában e produkció kapta meg az aranyszobrocskát. :) El is határozta, hogy valamilyen módon mindenképpen szeretne majd megemlékezni e pillanatról… Meghívta a koncertre a film rendezőjét, Deák Kristófot, a film zeneszerzőjét, Balázs Ádámot, valamint a filmben elhangzó Bodzavirág című kórusmű zeneszerzőjét, id. Balázs Ádámot! Nagy-nagy tapssal üdvözöltük őket, ezzel is kifejezve örömünket és gratulációnkat! :) A film üzenete által inspirálva, miszerint, mekkora ereje van az összefogásnak és a közösségnek, a Havasi Symphonic csapata elhatározta, hogy egy nemes cél mellé áll és idén az Út a mosolyért Alapítvány kezdeményezését támogatja. :) (A koncert előtt Cili is adományozott egy kisebb összeget, cserébe kapott egy „Megérteni. Elfogadni. Segíteni.” feliratot tartalmazó kitűzőt. :)) Balázs megkérte a közönséget, hogy kapcsolja be telefonján az elemlámpa funkciót, s a sok ezer pici fény gyűrűjében, mely ezúttal az összefogást szimbolizálta, egy hatalmas kórust alakítva meghallgattuk a Bodzavirágot! :)

Természetesen, az újdonságok mellett, nem maradhatott ki az Endivel közös „The  Duel” produkció, igaz egy picit más köntösben, de változatlanul „körbe forogva és fejre állva”; Kőszegi Ákos tolmácsolásában és Balázs zenéjére átutaztunk a „Szülőföldem”-en; Pál István Szalonna és bandája is „elhúzott nekünk egy nótát”, s ezzel lassan elérkezett a show vége.

Több száz ember munkáját illette köszönet, hogy az idei koncert is tökéletesre sikeredett. Olyan nagyszerű közönség voltunk, hogy egy hármas ráadást is kiérdemeltünk: Tavaszi szél, The Storm, The Road.

Összegzés: ha kedveled a zongora hangját és szívesen hallgatod más hangszerek társaságában, ha szereted a különböző zenei stílusokat, megoldásokat, és ha a füleiden kívül a szemeidet is elkápráztatnád a látványossággal, annyi csak a dolgod, hogy jegyet váltasz a következő HAVASI Symphonic Aréna Showra! ;)

Cca. 8 éve vágytam arra, hogy egy Adam Lambert-koncerten részt vehessek. Azonban annál egyszerű oknál fogva, hogy Adam nem iktatta be Magyarországot a koncerthelyszíneinek sorába, ez a vágy csak vágy maradt. A közeli országokban adott koncertre sem tudtam elmenni, ezért csak reménykedtem, hogy valamikor egyszer lesz budapesti koncert. Bíztam abban, hogy a nálunk megfordult sztárok – Kathy Perry, Slash, Brian May stb., akikkel Adam jó baráti viszonyt ápol, mesélnek Budapestről, amely kedvet csinál neki, hogy ideutazzon és fellépjen nálunk. Nos, hát, nem önálló fellépőként ugyan, hanem a Queennel közösen szervezett turnéval, de mégis csak eljött kishazánkba és láthattuk, hallhattuk őt élőben. Adam kapcsolata a Queennel a 2009-es American Idol tehetségkutató versenyben történő részvételig nyúlik vissza, ahol Adam versenyzőként indult, s bár, 2. helyezett lett, nevét ma már többen ismerik, mint az első helyezett Kris Allenét. 2009 májusában az American Idol döntőjében első ízben léptek közösen a színpadra, de Brian May már akkor meglátta és megérezte Adamben azt az embert, aki tehetségével méltó arra, hogy a Queen-dalokat elénekelje a legendás zenekar élén. Az idő pedig igazolta mindkettőjüket, merthogy a Queen+Adam Lambert formáció olyan sikeresnek bizonyult, hogy egyik turné követi a másikat a világ minden szegletében.                                                                                 Adam-rajongó lévén kicsit szégyellem, de kolléganőm, Sziszi (ugyancsak hatalmas Adam-fan) hívta fel a figyelmemet április elején a koncertre, és amint árulni kezdték a jegyeket, nyomban bebiztosítottuk a belépőnket e rangos eseményre. Szerettünk volna mindent a saját szemünkkel látni, s nem a kivetítő(k) segítségével, ugyanakkor a pénztárcánk tartalma is behatárolt volt, de azt gondolom, a 203.szektor E.sorában igazán príma helyünk volt! :) A színpadra tökéletes volt a rálátásunk, a kifutón történő események meg pont előttünk zajlottak! :)

Koncertet szavakkal leírni mindig nagyon nehéz, sőt, szerintem, lehetetlenség visszaadni azt az élményt, amit személyesen tapasztal meg az ember. S bár, van okostelefonom, én azok közé a koncertre járók közé tartozom, aki ott a helyszínen éli meg az egyszeri és megismételhetetlen pillanatokat, és nem a minél tökéletesebb felvételek készítésével bajlódik! Szóval, így inkább csak szösszeneteket említek meg erről a szenzációs estéről:

• A produkció egy gitár alakú színpadra épült, amelyet kiegészített az 1977-ben megjelent News Of The World című (6.) stúdióalbum borítóján szereplő óriási robotfigura, amely hol kivetítve, hol a színpadból kiemelkedve tűnt fel (pl. az éppen rajta ülő és éneklő Adam Lamberttel együtt). :)
• Nem gondolnám, hogy az elfogultság beszél belőlem, de végignézve… mi több, végigélvezve ezt a showt, úgy gondolom, Adam tökéletes választás volt Brianék részéről. Szerénységével, zenei és művészi alázatával kiegészítette, ugyanakkor - pontosan meg- és betartva a határokat - magáévá tette a feladatot és saját egyéniségét belevíve remek előadója tudott lenni a Queen-daloknak. Teljesen átadva magunkat élvezhettük elképesztő hangterjedelmét, mely döbbenetes erővel és mértani pontossággal szólalt meg! :) Talán, valamelyest ezt támasztva alá, vagyis azon túl, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező énekes, akit felkértek, hogy Queen dalokat énekeljen a Queen zenekarral közös fellépéseken, saját művészettel rendelkezik, aki megérdemli, és a műsormenetbe belefért egy saját dal (Whataya Want From Me) eléneklése is. Az pedig, a közvetlenségét fejezte ki, hogy a koncert vége felé lement, és a gitáralakú színpad szárát körbesétálva végigpacsizott a közönség első soraival. :)
• Megható pillanata volt az estnek, amikor Brian May gitárján belekezdett a Tavaszi szél vizet áraszt dallamaiba, a több ezres közönség pedig egy emberként énekelte hozzá a jól ismert magyar népdal szövegét. E felemelő pillanatok a Love Of My Life című dalban folytatódtak, amelynek vége felé Brian hangja mellé bekúszott Freddie hangja, és a kivetítőn megjelent a digitális képe. :)

S így a végére két újságírói bejegyzés, akiknek sorait olvasva a saját véleményem köszönt vissza. Remélhetőleg, nem veszik zokon, hogy megkérdezésük nélkül ajánlgatom írásaikat! ;)

https://www.shockmagazin.hu/koncert/queen-adam-lambert-budapest-2017-november-4

https://mno.hu/grund/egeszen-biztos-hogy-a-show-nak-folytatodnia-kell-2425685

A ma délutáni Halloween MusicalPluszt illetően többek miatt éreztük úgy, hogy ott kell lennünk – pl. BotGabi, SándorPeti, VerébTomi…, hogy csak a legkedvenceket említsem! :)

Zsaki részvétele a műsorvezetői poszt betöltését is jelentette, amelyet a tőle megszokott könnyedséggel, vidámsággal és pontossággal meg is kaptunk! :) Abban is maximálisan egyetértettünk, hogy utáljuk az óraátállítást, amelyet mára virradóra kellett megtennünk! :( Vajon egyszer valaha végérvényesen elfelejthetjük ezt az emberi szervezetet igencsak próbára tevő, és bizonyítottan romboló marhaságot!? Mit érünk az energia-megtakarítással, ha közben emberek betegszenek meg és érzik magukat rosszul eme rájuk kényszerített intézkedéstől!?

No, de térjünk vissza a ma délutáni programra, amely élményteli volt, és bőven tartogatott csemegét, és egyben okozott meglepetést is egy-egy fellépő műsorszáma! :) Kezdjük pl. Homonnay Zsolttal, akinek „jégmosolya” nagyszerű volt; parádésan adta elő „a mester és a drót” működését; és tőle eddig általam színpadon még nem látott színészi alakítással és vehemenciával fejezte ki „gyűlöletét egy nő iránt”! :) Veréb Tomi „el nem múló vágya” lehengerlő volt! Korát tekintve, Krolock grófnak talán még nagyon fiatal (bár, a smink- és maszkmesterek csodákra képesek ;)), de a hangjában én már most hallom a leendő fővámpírgrófot! :) Sándor Petit jó volt hall(g)a(t)ni egy szál zongorával, bár, szívesen hallanék tőle vadabb, rockosabb dalokat gyakrabban is! :) Zsakival előadott „ördögi táncuk” igencsak tüzesre sikeredett, de nagyon helyesek voltak! ;) Zsaki és Pirgi szerepcserés „szerető szíve” derűs perceket eredményezett! :) Lilla és BotGabi ezúttal is megmutatta, hogy elképesztő hangi adottságokkal rendelkezik! :) BotGabi legközelebb hozhatna valami ínyencséget… ilyesmivel már régen rukkolt elő! ;)

1.BotGabi: Meghívás a bálba (Vámpírok bálja)

2.Zsolt: Az éj zenéje (Az Operaház Fantomja)

3.Zsaki: Elmúlt éjfél (Drakula)

4.VerébTomi: Quasimodo dala (A Notre Dame-i toronyőr)

5.Pirgi: A csók (A pókasszony csókja)

6.SándorPeti: Eljött az óra (Jekyll & Hyde)

7.BotGabi: Örökre már (A Szépség és a Szörnyeteg)

8.Lilla: A bűnöm az (Marie Antoinette)

9.Zsaki: Meghalni oly morbid (Vámpírok bálja)

10.Pirgi-VerébTomi: Útvesztő minden út (Elisabeth)

11.Zsolt: Jégmosoly (Rebecca)

12.BotGabi: Míg hangod újra fel nem zeng (Love Never Dies - Az Operaház Fantomja 2.)

13.SándorPeti: Jekyll&Hyde Medley (zongora: Kovács Adrián)

14.VerébTomi: El nem múló vágy (Vámpírok bálja)

15.Zsaki-Pirgi: Míg szeret a szív (Vámpírok bálja)

16.Lilla: Defying gravity (Wicked)

17.BotGabi-Zsolt: Ma nagyot nőtt az árnyék (Elisabeth)

1.Zsaki-Pirgi: Teljes a sötét (Vámpírok bálja)

2.Lilla-SándorPeti: Hogyha kell egy tánc (Elisabeth)

3.Zsolt: A mester és a drót (Rudolf)

4.VerébTomi: William dala (Robin Hood)

5.Lilla-Pirgi: Szépség és a Szörny (A Szépség és a Szörnyeteg)

6.BotGabi-Zsaki: Rég feledett kép (Drakula)

7.SándorPeti: Miért nem fogadsz el engem (Mozart!)

8.Zsolt: Oberon dal (Szentivánéji álom)

9.Pirgi: Puck dala (Szentivánéji álom)

10.Zsaki-SándorPeti: Ördögi tánc (Jekyll & Hyde)

11.Lilla: Orchidea dal (Rebecca)

12.VerébTomi: Árnyékdal (Mozart!)

13.Zsolt: Én gyűlölöm ezt a nőt (Marie Antoinette)

14.SándorPeti: Elmegyek (Máté Péter)

15.Lilla: Rebecca (Rebecca)

16.BotGabi-Zsolt-Pirgi-VerébTomi: Haláltánc (Elisabeth)

17.Finálé: GhostBusters (Szellemirtók film főcímzenéje)

Amint azt a ma délutáni Jézus Krisztus Szupersztár musical beszámolója kapcsán említettem, este 8 órára jegyünk volt Varnus Xaver CINEMA MUSIC orgona hangversenyére a Dohány utcai Zsinagógába. Kényelmesen megérkeztünk a színhelyre, ahol némi meglepetésünkre kígyózó sor fogadott. Megkerestük a végét, beálltunk, s miközben araszolgatva közelítettünk a bejárat felé, kiderült, hogy biztonsági ellenőrzésen kell átesni, s ez lelassította a bejutást. Ezt követően már a Zsinagógán belül voltak problémáink, ugyanis kissé nehezen és körülményesen találtuk meg a II. emelet karzat jobb 138.sorát. Elsőre nem is oda ültünk, ahova a jegyünk szólt, de még időben észrevettük a dolgot, s tüstént orvosoltuk a helyzetet. ;) Nem sokkal azután, hogy elhelyezkedtünk, Xaver hangja szólt a hangszóróból, miszerint többen várnak még „bebocsátásra”, s ha nincs ellenünkre, addig orgonál nekünk! Igazán nagy örömmel fogadtuk ezt a kedves gesztust, s élveztük az elő koncertet! (2013 májusában hasonló meggondolásból voltunk részesei a koncert hivatalos megkezdése előtti orgonajáték élményének! :) ) Természetesen, a biztonsági ellenőrzések miatt jócskán 8 óra után tudták elfoglalni helyüket a koncertre jövők, de miután ez megtörtént, kezdetét vette Varnus Xaver Cinema Music 3 orgonára című koncertje. :)

Az estét Frölich Róbert főrabbi üdvözlő mondatai nyitották meg. Ebben kedves szavakkal illette Xaver tehetségét, munkásságát és emberségét, egyúttal azt is elmesélte, hogy a ma esti koncert létrejötte, elsősorban Xaver lelkesedésének és szervezésének köszönhető… a Zsinagóga vezetősége örömmel és szívesen adta oda a helyszínt, de minden koncerttel kapcsolatos (ügy)intézés Xaverra várt. :)

Átadva a szót, Xaver pár mondatban elmondta, hogyan is jutott eszébe a ma esti koncert gondolata. Szeretné azokat is bevonni Bach és az orgona bűvkörébe, akik az utcán szembejőve mp3-mal a fülükben, valószínűleg nem Bachot és nem orgonazenét hallgatnak. Az orgona fejlődéstörténetének rövidke áttekintése után tájékoztatást kaptunk az este további (hangszer)szereplőiről - a Hammond és a moziorgonáról -, amelyek hol önmagukban, hol együtt szólaltak meg a Zsinagóga orgonájával. Ez a két fő gondolatmenet ötvözése eredményezte a koncert fő ívét, vagyis ismert és kedvelt filmzenék megszólaltatása az orgona hangján.

Európa legnagyobb és legszebb zsidó templomában, a Dohány utcai Zsinagógában Xaver fiatal tehetséges orgonistákkal játszott együtt - Barnkopf Balázs moziorgonán, Elischer Balázs egy 1934-es Hammond-orgonán! A hangverseny további közreműködői között szerepelt Mondok Yvette (ének), Almás Gergő (ének), Korossy-Khayll Csongor (hegedű), Szitha Miklós (dob).

A műsor során az alábbi művek hangzottak el:

• Tomaso Albinoni: Adagio
• Nino Rotta: Rómeó és Júlia szvit - Az átiratokban Ott Rezső volt Xaver segítségére. A három orgona mellett dobon közreműködött Szitha Miklós.
• Harold Arlen: Szivárvány-dal az Óz, a csodák csodája című filmből – A dalt Almás Gergő énekelte el, aki a 2012. évi Megasztárban tűnt fel.
• Henry Mancini: Moon River az Álom luxuskivitelben című filmből
• Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga – Bach szerzősége vitatott, nagy valószínűséggel eredetileg nem Bach szerzeménye!? A mű egy megtalált töredékéből arra lehet következtetni, hogy egy szál hegedűre íródott?! Az azonban egészen bizonyos, hogy Bach írta át orgonára (és lett általa ismert).
• John Williams: Schindler listája című film főtémája – Korossy-Khayll Csongor, a 2017. évi Virtuózok tehetséges versenyzője, aki a főrabbi külön engedélyével - az akusztika, s nem utolsó sorban a hatás miatt -, a szószéken állva játszotta el hegedűn a mű szívbemarkoló dallamait! Csodálatos előadás volt!
• My heart will go on (Titanic c. film) – A dalt Mondok Yvette szopránénekesnő énekelte el.
• szimfónikus szvit Ennio Morricone és Nino Rotta leghíresebb filmzenéiből

Xaverről lévén szó, a művek előtti ismertetők mellett, természetesen, elmaradhatatlanok voltak az anekdoták és humoros, vagy éppen komoly történetek! :)

Végezetül pedig, osztom Xaver véleményét, miszerint nem létezik „komolyzene” és „könnyűzene”, egyszerűen csak jó zene és rossz zene van. Azt pedig ezúton (is) megerősíthetem, hogy az orgonazene csodálatos zene, ahogyan a ma este orgonán elhangzott filmzenék is élvezetesek voltak! :)

Kb. két héttel ezelőtt kitörő örömmel fogadtam a hírt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, az esti előadás mellett délután f3-kor is lesz Jézus Krisztus Szupersztár a Madách Színház rendezésében, a Budapest Sportarénában! :) Semmi gond nem lett volna az esti előadással, ha 2017 februárjában (!!!) nem vesszük meg ugyanaz napra Varnus Xaver Cine-Music 3 orgonára című koncertjére a jegyeket. Szóval, nagyon-nagyon örültem a duplázásnak, s miután Cilinek sem volt ellenvetése az „egy nap két koncert”-nek, azonnal intézkedtem a jegyvásárlásról! :)

Az Arénának csak a fele, ha nem a negyede állt a produkció rendelkezésére. Igyekeztem a színpaddal szemközti szektorba jegyet venni, ami azt gondolom, jól sikerült… tökéletes rálátásunk volt a színpadra, még ha kicsit messze is ültünk. Hallani azonban mindent tökéletesen hallottunk…

Örömöm azért is volt határtalan, mert a címszerepben Tóth Attila lépett színpadra, s én mindenképpen vele szerettem volna megnézni ezt a darabot. Kb. 6 évvel ezelőtt tökéletes szereposztásra (Tóth Attila – Száraz Tamás) szóló jegyünk volt a kőszínházba, de arra sajnos, betegség miatt nem tudtunk elmenni. :( Most azonban elérkezett a kárpótlás ideje! ;)

Korábbi, Tóth Attilával kapcsolatos beszámolóimból már kiderült, hogy Attila hangja már régóta magával ragadott, ahogyan tökéletes színészi alakításaira is nemrég csodálkoztam rá. Attila ezúttal is szenzációs volt – úgy hangilag, mint színészileg! :)

A ma esti előadásban többek között olyan kedvencek voltak partnerei, mint Serbi (Júdás), Gallusz Niki (Mária Magdolna) és Csonka Pici (Heródes).

Talán, kevesen vannak, akik ilyen-olyan formában ne találkoztak volna Andrew Lloyd Webber ismert és kedvelt darabjának történetével, illetve eme történetet összefűző friss és elsöprő zenével, ezért egy-két mondat a cselekményről: A címszereplő Jézus egyenrangú társa, Júdás, kétségbeesett igyekezettel próbálja megérteni barátja cselekedeteit, de mindhiába. Kérdéseire rejtélyes válaszokat kap, és egyre világosabbá válik, hogy olyan történetbe csöppent, amelynek folytatására csekély hatása lehet, csakúgy, mint a többi szereplőnek, Pilátustól Heródesig, Mária Magdolnától Kajafásig. Egy hét eseményeibe tömörül minden emberi és emberfeletti történés - Jézus és híveinek jeruzsálemi bevonulásától a keresztre feszítésig tart a cselekmény... 

Az előadás különleges tapsrenddel zárult. A rockopera világhírű dalát, melyet Jézus a Getsemané kertben énekel, Tóth Attila az egykori legendás címszereplővel, Sasvári Sándorral együtt adta.

Szereposztás

A még mindig zajló felújítási munkálatokat felfüggesztettük nyáron az ide-oda utazgatásokkal (Newbury-London/Anglia, Bühl/Németország), az utazgatások miatt pedig kénytelenek ;) voltunk kihagyni a nyári bálozást (az előadások egybe estek az elutazásaink időpontjával), így az ősz vége felé már nagyon szomjasan és kiéhezve ültünk be kedvelt helyünkre, a földszint 5. sor bal szélére. Januárban „Géza” vezette bálon voltunk, így esett a választásunk a ma esti „BotGabis” előadásra. A színészek mindegyike „nagyon rendben” volt; ellenben a közönséggel, akik nagy része minden bizonnyal első bálozó volt!? No, de sebaj, Cilivel rendszerint megadtuk a löketett a közbeszúrt tapshoz, illetve az előadás végén dukáló álló tapshoz! A stáblistán Forrás Adél (táncos-Piros csizmák) és Horváth Mónika (Magda) neve volt ismeretlen számunkra, de természetesen, utánanéztem, és Mónikáról annyit sikerült megtudnom, hogy a Budapesti Operettszínház Pesti Broadway Stúdiójában végzett. :) Ezzel tulajdonképpen minden fontosat el is mondtam. Jól éreztük magunkat, és élveztük az előadást! :)

2017. október 6. 19:00 óra
Krolock: Bot Gábor
Sarah: Török Anna
Alfred: Pásztor Ádám
Professzor: Sándor Dávid
Chagal: Pavletits Béla
Magda: Horváth Mónika
Rebecca: Kokas Piroska
Koukol: Umbráth László
Herbert: Jenei Gábor
Nightmare I.: Mező Márió
Nightmare II.: Táborosi Márk

Piros csizmák: Forrás Adél, Fischer Tamás
Fekete vámpír: Túri Lajos
Fehér vámpír:  Baranya Dávid
Ensemble: Lopusny Anna (Dance Captain), Stróbel Dóra(kórusvezető),
Ajtai Beáta, Török Anna, Sinkó Réka, Horváth Mónika,
Pethő Dorottya, Miklós Eponin, Jenei Gábor, Baksa András
Juhász Richárd, Szabó Anikó, Nagy Sarolta, Szabados Tímea

Július második felében néztem körül a Neten, újabb kulturális program után kutatva. Ekkor bukkantam kedvezményes áru jegyekre az Operettszínház A Notre Dame-i toronyőr című musical előadására. A korábbi emeleti oldalülések helyett ezúttal az emeleti jobb oldal 5. sorába váltottam jegyet, bízva abban, hogy a lehetőségekhez mérten, innen is jól fogjuk látni a színpadon történteket.

Hétköznap lévén, munka után hazasiettem, összekészülődtem, és a vonaton találkoztunk Cilivel. Korán megérkeztünk a Nagymező utcába, de miután egész kellemes idő volt, a színház előtti téren vártunk a kapunyitásra.

Belépve a színházba, a jegyellenőrzést követően elfoglaltuk a helyünket, s örömmel nyugtáztuk, hogy igazán jó helyre sikerült vennünk a jegyet.

Be kell vallanom őszintén, a darabot illetően kissé tévedésben voltam. Valamiért azt gondoltam, hogy ez a musical megegyezik a Notre-Dame de Paris című francia-kanadai musicallel, s nem értettem, miért nem csendülnek fel a jól ismert Katedrális és Belle című betétdalok kedvelt dallamai?!

Nos, kérem szépen, ha akad más is, aki ugyanebben a cipőben jár(t), annak elárulom, hogy az Operettszínház által színpadra vitt musical (természetesen) ugyancsak Victor Hugo regényéből, ám a Walt Disney egykori rajzfilmje alapján, Alan Menken zenéjével készült.

A történet: Magasan, a középkori Párizs harangtornyának roppant falai közt él a magányos Quasimodo, a púpos toronyőr (Veréb Tamás) mókás szobor barátaival.  Frollo, a város vaskalapos ura (Szomor György) vette magához még kiskorában, és neveli szigorú szabályok között. Az egyik legfőbb szabály: Soha ne hagyd el a tornyot. Évek elteltével azonban a melegszívű Quasimodo, kőszobor barátai (Vízköpő Oroszlán - Ottlik Ádám, Vízköpő Griff – Vágó Zsuzsi, Vízköpő Manó – Szerémy Dániel) unszolására, összeszedi minden bátorságát, és kiszökik a Bolondok Napján tartott víg ünnepségre. Elindul az idegen világba, ám az emberek nem fogadják szívélyesen a torz jövevényt. Szerencséjére, Esmeralda, a szépséges és jószívű táncos cigánylány (Gubik Petra) a megmentésére siet. Quasimodo egyből beleszeret a lányba, ám félénk természetéből adódóan, nem meri neki bevallani. És bár a világ kegyetlenül üdvözölte a toronyőrt, ő akkor is közéjük vágyik, és most már senki nem tarthatja vissza ettől.

Összességében örültünk a szereposztásnak – leginkább Veréb Tominak és Szomor Gyurinak. Tomi, mint feltörekvő tehetség, magával ragadó volt; Gyuri pedig, mint nagy kedvenc, ezúttal is nagyot alakított. :)

A ma esti koncertre a véletlennek köszönhetően jutottunk el. Kezdődött azzal, hogy a SPAR-ban történő vásárláskor kaptunk egy kedvezményre jogosító kupont a jegy.hu oldal által kínált programokhoz. Mostanság a hétvégeinket betöltő felújítási munkálatok közepette szinte az utolsó pillanatban néztünk utána, mire is tudnák felhasználni ezt a kupont, amikor is rábukkantunk az egy héttel később, vasárnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon megrendezésre kerülő Rákász Gergely: Lords of the organ című koncertjére. Amióta a Vámpírok bálja musical Fehér vámpírjaként megismertük Rákász Dániel táncművészt, onnantól van tudomásunk Gergőről, az orgonaművészről is, merthogy ő Dani bátyja. :) Szóval, kb. 2009-től a programlistán szerepelt egy orgonakoncert Rákász Gergővel, amely a fentebb írtak szerint e nyárderekai júliusi estén valóra vált. :)

Szabadtéri színpad lévén (valamint nem ismertük e színház adottságait) felkészültünk pokróccal és ülőpárnával, de hála, a nézőteret körülvevő „sátor”-nak, mind a hűvös, mind az eső ellen védve voltunk. (Utóbbiról szerencsére, szó sem volt! ;))

Rákász Gergely 15 évesen, az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként adta első hangversenyét. 2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett, mindezidáig több mint ezer fellépése volt Magyarország, Európa és Amerika nagyvárosaiban. Egyedi látásmódja fiatalos lendülettel tölti meg a komolyzenét. Látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, melyben képzőművészet, tánc, és színészi játék segítségével tízezrekhez közelítette a műfajt és a hangszert.

Utólag, meglepve olvastam az origo.hu Társalgó vendégeként 2000 novemberében kérdezett Varnus Xavertól, hogy Gergő a tanítványa volt (ezt nem tudtam), véleménye Gergőről azonban már nem lepett meg, miszerint „csak jókat mondhatok el a játékáról … művészetének őszintesége megfog”. Így már az is érthető, hogy a koncert menete miért is hasonlított annyira Xaver koncertjeire… ugyanis Gergő is „mesélt” az elhangzó művekről és azok szerzőiről. Ezt én nagyon szeretem, mert így nem csak a dallamokkal ismerkedhetünk meg, hanem a komponálójáról és a komponálás körülményeiről is megtudhatunk ezt-azt. :)

Amit pedig a programismertetőben olvashattunk eme orgonaestről: A kiváló magyar orgonaművész, Rákász Gergely a hangszer legnagyobb szerzőit és örökéletű műalkotásaikat hozta el nekünk nyáresti koncertjére, mely egyszerre kínált jól ismert klasszikus muzsikákat, új érdekességeket, és meglepő élményeket a hangszerek királyának udvartartásából. A kötet természetesen kinyílt Bachnál, illetve lapozgattunk ismert és kevésbé ismert mesterművek között, valamint a bravúros orgonaátiratok új és nem új orgonaszerzőt emeltek a Lordok közé.

A műsorban elhangzó darabokat Papp Norbert grafikusművész digitális élő rajzai (igaz, csak felvételről) színesítették.

További érdekesség pedig, hogy Gergő már nem papírkottából játszott, hanem lapmonitoron „csalogatta elő” a hangjegyeket. Nagyon kellemes orgonaestben volt részünk, örültünk, hogy részesei lehettünk. :)

Műsor:

Charles Marie Widor: V. Szimfónia (Nyitány) – érdekesség: Widor huszonévesen lett a párizsi Szent Szulpicius templom orgonistája, amely a legelőkelőbb pozíció volt a francia orgonisták számára. Épp ezért, no meg a nagyon fiatal kora miatt úgy volt, hogy csak ideiglenesen töltheti be ezt az állást, ám végül, 64 éven át orgonált „próbaidőn”. Nagyon szigorú tanár hírében állt, aki magas követelményeket támasztott és erős kritikákkal illette a tanítványokat, mégis, ha elcsüggedni látszottak, és épp feladni készültek orgonatanulmányaikat, ugyancsak ő volt az, aki a leginkább bíztatta folytatásra a diákokat.

Kodály Zoltán: Epigrammák (3 tétel) – érdekesség: Amikor Kodály Zoltán megkapta a Kossuth-díjat, Rákosi odament hozzá gratulálni, majd hozzátette, hogy ’az utóbbi időben nem sok jót hallott a tanár úrról’, mire Kodály megköszönte a bókot, majd ő is hozzátette, hogy ’az utóbbi időben ő se sok jót hallott a főtitkár úrról’. ;) Ismerve az akkori idők politikai helyzetét, bátor „beszólás” volt ez a magyar zeneszerzőtől, aki 50 éve távozott közülünk.

Johann Sebastian Bach: Dór Toccata és Fúga – Egyik kedvenc darabja lehetett a mesternek, hiszen orgonaavatók és orgonahangversenyek alkalmával – igazolhatóan – többször játszotta, mint más kompozícióját. A címben szereplő melléknév eredete valószínűleg az, hogy – jóllehet a mű szabályos moll, és nem dór hangnemben íródott – az előjegyzést Bach a mű elején nem írta ki, csupán minden egyes esetben alkalmanként írta oda a módosító jeleket a megfelelő hangokhoz. Így történhetett, hogy valakinek a felületes elnézése alapján – aki a hangnemet az előjegyzés nélküli dór hangnemmel tévesztette össze – ez az elnevezés (a megkülönböztetés kedvéért) megmaradt. A toccata párbeszédes formában íródott, míg a későbbiekben felhangzó fúga a nagy vokális fúgák hangulatát idézi. (Forrás: Orgona kalauz)

Wilhelm Middelschulte: Toccata – érdekesség: A német orgonista és zeneszerző már az 1900-as évek elején írt olyan zenét, amelyben a ritmikus, ismétlődő zenei ívet, időről időre dallamokkal díszítettek. E stílus napjaink zenei világából is visszaköszön, ami nem más, mint a ’80-as években hódító útjára indult House. ;) Middelschulte Toccatája Luther Márton Erős vár a mi Istenünk kezdetű egyházi énekének dallamával dolgozik. (Idén ünnepeljük a Reformáció 500. évfordulóját - október 31-én lesz ötszáz éve, hogy Luther Márton közzétette tanait Wittenbergben.)

Cesar Franck: A-moll Korálfantázia – érdekesség: A belga-német orgonaművész-zeneszerző nagy szülői nyomásnak „örvendett”, apja ugyanis, koncertzongoristaként szerette volna viszontlátni a zenei pályán, Franck azonban az oktatást választotta. A-moll korálja utolsó szerzeményeinek egyike, amit úgy írt meg, hogy tudta, lovasbalesetéből már nem fog felgyógyulni. Műve, mely egy elképzelt ima, 3 tételből áll – 1. tagadás (a bensőséges dallamot egy viharos bevezető előzi meg, majd ezek váltogatják egymást az első részben, mintha viharban imádkoznánk), 2. remény (a középső rész a gyönyörű reményhez hasonlatos), 3. 1-2. tétel érzéseinek keveréke (a harmadik részben a korábban egymást váltó ima és vihar összecsapnak, birkózva egymás felett-alatt szólnak). Küzdelmes művét dúrban fejezi be, reményteljesen. (Forrás: Rákász Gergely - César Franck - a-moll Korálfantázia)

A koncert, e darab után, tulajdonképpen véget ért, bár igaz, Ravel Bolerója még a repertoáron szerepelt. Gergő úgy gondolkodott, hogy miután a Bolerót - mind zeneileg, mind hangulatilag - nagyon nehéz fokozni, ezért ez a közkedvelt zenei mű a ráadás produkciót képezte a mai esti orgonakoncerten. :)

Maurice Ravel: Bolero – érdekesség: Ravel eredetileg nem orgonaszerző, de miután alkalmas arra, hogy a művészete megszólaljon orgonán, halálának 80. évfordulója alkalmából Rákász Gergely őt is beválasztotta az esti műsor programjába, és saját átiratában szólaltatta meg a művet. Ravel a magánéletben szétszórt és rendetlen, műveiben azonban pontos és precíz volt. A remekmű keletkezése mögött álló múzsa, az orosz származású Ida Rubinstein táncosnő volt. A darab bemutatóját követően, Ravel kissé önironikusan nyilatkozott a műről, miszerint „egész életemben egyetlen mesterművet írtam… ez a Boleró… abban viszont nincs zene”… ;) Ravel Bolero c. művére Matuza Adrienn, a Győri Balett művésze táncolt (igaz, ő is csak felvételről). :)

A soron következő Évadzáró MusicalPlusz (is) nagyon jó hangulatban telt. A jókedvhez Egyházi Géza humorral fűszerezett műsorvezetése is nagyban hozzájárult. :) Pál Dénes első alkalommal szerepelt a MP-on, de reméljük, nem utoljára! Az éj zenéje különösen szépen szólt tőle, s a Fényév távolság kapcsán megtudtuk, hogy ebbéli darab szereplőjeként találkozott a musical műfajjal először. :) Vágó Bernadettet kedvelem – mind emberileg, mind színészileg, mind hangilag! Helyes volt és aranyos (Miller Zoltánnal közös) babát váró pocakjával! :) Kocsis Dénes ezúttal is bizonyította, micsoda hang/erő van a torkában, a Gethsemane elképesztően szólt tőle! :) Sári Évi (Bernivel egyetemben) ízelítőt adott a PS Produkció legújabb bemutatójából, a Queen dalokból készült We will rock you musicalből. Ez a darab felkerült a ’megnézendők’ listájára! :) Nagy Sanyi humorral teli, vicces jelenései mindig üde színfoltja egy ilyen zenés műsornak! :)

A szünetben természetesen, megvettük az októberi Halloween MP-ra a jegyünket, amelyre én elsősorban Sándor Peti miatt szeretnék menni, ahogyan Bot Gabi vagy Veréb Tomi miatt is, de Andrádi Zsaki, Homonnay Zsolt, Pirgel Dávid és Polyák Lilla neve is említésre méltó… ;)

1.Nagy Sanyi: Verona (Rómeó és Júlia)

2.Sári Évi: Buenos Aires (Evita)

3.Vágó Detti-Kocsis Dénes: Csókból születik a boldogság (Bűbáj c. film)

4.Egyházi Géza: Evermore (Szépség és a Szörny c. film)

5.Pál Dénes: Fényév távolság (A padlás)

6.Vágó Bernadett: Ez a perc úgy fáj (Rudolf)

7.Egyházi Géza-Kocsis Dénes: Kínhalál (Vadregény c. musical)

8.Pál Dénes: Valahol Európában (Valahol Európában)

9.Nagy Sanyi: Nomen est Women (Honky Tonk Woman) (Z’ Zi Labor)

10.Sári Évi: No-One but You (Only the Good Die Young) (Queen)

11.Egyházi Géza, Pál Dénes, Kocsis Dénes: Belle (A párizsi Notre Dame)

12.Vágó Bernadett és Nagy Sándor: Áldalak búval, vigalommal (Én, József Attila)

13.Sári Évi-Egyházi Géza: Oly távol vagy tőlem (István, a király)

14.Kocsis Dénes: Puccos taliga (Szentivánéji álom)

15.Sári Évi-Nagy Sanyi: A ház ura (A nyomorultak)

 -szünet-

1.Egyházi Géza: ??? (Godspell)

2.Sári Évi és Vágó Bernadett: Mein Herr (Cabare)

3.Pál Dénes: Csillagok (A nyomorultak)

4.Egyházi Géza: Hol a lány? (Jekyll & Hyde)

5.Kocsis Dénes-Vágó Bernadett: Értem születtél (Rudolf)

6.Pál Dénes: Az éj zenéje (Az Operaház Fantomja)

7.Kocsis Dénes: Gethsemane (JKSz)

8.Vágó Bernadett és Egyházi Géza: Holnapután (saját)

9.Pál Dénes: A széltől is óvsz (saját)

10.Nagy Sanyi-Kocsis Dénes-Egyházi Géza: Mi muzsikus lelkek (Csókos asszony)

11.Vágó Bernadett: Somebody to love (Queen - We will rock you)

12.Sári Évi-Kocsis Dénes: Micsoda nő ez a férfi (Egy szoknya, egy nadrág c. film)

13.Pál Dénes: Néhány óra (saját dal)

14.Nagy Sanyi: Jaj, cica (Csárdáskirálynő)

15.Finálé: Szilvásgombóc (A padlás)

A Gyerekektől ajándékba kapott színházjegyek sorát a Madách Színház által bemutatásra került Szerelmes Shakespeare című (zenés) színdarab megtekintése zárta.

A cselekmény nem volt teljesen ismeretlen a számomra, köszönhetően az 1998-ban bemutatott, Gwyneth Paltrow, Joseph Fiennes és Geoffrey Rush főszereplésével készült azonos című filmnek. A sok-sok zenével fűszerezett prózai darab a(z amúgy, hét Oscar-díjat nyert) film történetét követi - William Shakespeare és Viola de Lesseps, a gazdag kereskedő, Sir Robert de Lesseps lányának tiltott szerelméről szól.

A londoni színház vezetőjének, Philip Henslowe-nak hatalmas adóssága van az uzsorás Hugh Fennyman-nal szemben, ezért Henslowe felajánlja Shakespeare legújabb komédiájának bevételét törlesztésként. Ez a darab a Rómeó és Ethel, a kalóz lánya címet viselte, amit később átdolgoztak, néhány komikus karaktert kiírtak belőle, és Rómeó és Júlia néven lett ismert tragédia.

Shakespeare, a londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, de elkezdi a meghallgatásokat Rómeó szerepére. A fiatal Viola de Lesseps álma, hogy színész lehessen, de abban a korban csak férfiak lehettek színészek, ezért férfinak öltözik, és Thomas Kent néven elmegy a meghallgatásra. Itt találkozik Shakespeare és Viola. Miután kiderül Viola valódi személye, Will rögtön beleszeret, az új szerelemtől ihletet kap, lázasan írni kezd, és a maga érzelmeit szövi új darabja soraiba.

Shakespeare házas, hivatalosan nem vált el feleségétől, Viola szülei pedig soha nem engedik meg, hogy egy olyan közemberhez menjen feleségül, mint Shakespeare. Sőt, Viola szülei már az eljegyzést is elrendezték Lord Wessex-szel, arról nem beszélve, hogy Erzsébet királynő is parancsba adja, Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessex-hez.

A színpadon zajló eseményeket sajnos, ezúttal is csak korlátozottan láttuk az emeleti oldalülés 2. sorából… Könnyen meglehet, hogy ez a momentum némelyek színészi játékának megítélésében negatív befolyással volt rám, s így például, a vajdasági születésű Petrik Andrea – Viola szerepében – sem színészileg, sem hangilag nem tetszett. :( Nem úgy, a Shakespeare-t alakító Solti Ádám, akinek alakítása ezúttal is tökéletes volt! :) Hihetetlen mennyire nem az számít, elvégezte-e valaki a Színművészeti Egyetemet, avagy sem, sőt… Oké, az is igaz, hogy Ádám cca. 25 éve szoros kapcsolatban áll az előadó(művész)i pályával! ;) Fejszés Attila szereplésének nagyon örültem – nagyon tetszik a hangja! :)

A darab színpadra vitele – mind szövegileg, mind képileg – igazán látványosra sikeredett! A szöveg a film forgatókönyve alapján született, amely Szabó T. Anna költő, műfordító munkája. Rózsa István képes díszletei tökéletes hátteret adnak a pompa vagy a nyomor adta környezetben elhangzó mondatoknak (pl. a Rose Színház monumentális másolata), ahogyan Rományi Nóra korabeli kosztümjei is nagyon kifejezőek (pl. Erzsébet királynő „malomkerék-galléros”, tekintélyes abronccsal ellátott, bíborvörös kosztümje). Gulyás Levente zeneszerző igazán izgalmasan vegyítette a reneszánsz hangzást a modernitással, s bár, Tihanyi Ákos koreográfus számára ezúttal szűkre szabottak voltak a lehetőségek, kellemesen színesítette a darabot táncbetéteivel. :)