Június 1. Kedd
Gyönyörű park terült el a torony körül, rajta fából készült nyugágyakkal. Amíg Cili és én felmentünk a kilátóba, Adrika pihizett az egyik nyugágyon az időközben mély álomba szenderült Nórikával. Szerettem volna odafentről is felvenni videóra egy paplanernyőző felszállását, de sajnos, várt valamire, nekünk pedig nem volt türelmünk kivárni…
Június 2. Szerda
A mai nap csendesnek ígérkezett. Ebéd után elsétáltunk a közeli játszótérre. Sok szép házat láttunk, gyönyörű színekben pompázó kerttel. Az is furcsa volt számunkra, hogy az egyes házak előtt/között nincs kerítés (ahogyan Angliában sincs) – ezt a funkciót a ház elé ültetett virágok, zöldnövények, örökzöldek és bukszusok töltik be. Hiába, sok tekintetben el vagyunk maradva a nyugati színvonaltól…
Június 3. Csütörtök
Amilyen érdeklődéssel és kíváncsisággal vártam a mai nap programját, olyan meglepő hatásban volt részem. A tervek szerint 10 órakor indultunk el, s a „szomszéd”-ban, kb. 60 km-re lévő Strasbourgba (Franciaország) kb. egy óra alatt meg is érkeztünk. Nagyon kellett figyelnem, hogy mikor lépjük át a német-francia határt, mert mindössze egy-egy tábla jelezte az egyik ország végét, illetve a másik kezdetét. Kicsit furcsa volt látni, hogy egy országhatáron úgy megyünk át, mintha egyik városból mennénk át a másikba. E téren az is jó ebben az EU-s dologban, hogy bár másik országba utaztunk, nem kellett pénzt váltanunk, mert ott is ugyanúgy euro van…
Amint sikerült Strasbourgban parkolóhelyet találnunk, leraktuk az autót, és gyalogosan indultunk neki a látnivalóknak…
Elsétálgatva a város hangulatos házai között, belebotlottunk egy amolyan öko-kiállításfélébe, ahol szebbnél szebb háziállatokat láttunk – a szárnyasoktól kezdve a nyulakon át a bárányig, illetve a tehénig. Majd egyszer csak kijutottunk arra a térre, amelyen a Notre-Dame Chatedral (a római katolikus Notre-Dame-i Székesegyház) tornyosult elénk, illetve fölénk.
Miközben falatoztunk, szomorúan kellett megállapítanunk, hogy iszonyú koszos a város. Csikkek, szemetek, amerre a szem ellát, s ezen az állapoton a köpködő fiatalok sem javítottak éppen. J Amikor azt írtam, hogy izgatottan vártam a mai utazást, de meglepő tapasztalatban volt részem, erre céloztam. Strasbourg városáról – a nagy politikai életben betöltött fontos és jelentős szerepe után – azt gondolná az ember, hogy ott minden tip-top, s kissé csalódás volt azt látni, hogy pl. még Budapest is sokkal tisztább és rendezettebb! L
Feri san hosszasabban elidőzött a székesegyházban, s visszaérve jelezte, hogy olyan érdekességet látott a katedrálisban, amit feltétlenül látnunk kell, ezért Cilivel elmentünk megnézni. Egy csillagászati óráról van szó, amelyet a város püspöke 1352-ben rendelte meg a leégett templom órájának pótlására. A mai látvány Jean-Baptiste Schwilgue-nek köszönhető. Megjelenése: December 31-én éjfélkor, amikor az újesztendőre fordul a naptár, figurák játsszák el az emberi életet. Kisgyerek jelenik meg az első negyedkor, erőteljes ifjú félkor, háromnegyedkor javakorabeli férfi, egész órakor aggastyán botorkál elő, közvetlenül mögötte a halál kaszás alakja tűnik fel!
A katedrális megtekintése, majd egy kis belvárosi séta után, 16 órakor felültünk a Petit France nevű kishajóra. 1ó 15p alatt hajózta körbe az Ill szigeten elterülő történelmi belvárost (Grand Ile), amely 1988-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. Nagyon érdekes volt látni – először külső szemlélőként, majd részeseként –, ahogyan a zsiliprendszerrel hol fel-, hol leemelték a hajót a szintkülönbségek miatt.
Volt látnivaló – leginkább a színes, régies házikók. A hajókázás tetőpontja az Európa Parlament épülete volt, de azt is valahogy látványosabbnak gondoltuk. Cilivel azt beszéltük, hogy bizonyára akkor nagyobb a „felhajtás és a díszlet”, ha élesben folyik odabent a munka – pl. EU-szintű összejövetelek és tanácskozások alkalmával, amikor tán az épület is fel van lobogózva!?
Június 4. Péntek
Pár napja izgalmas történésnek – mint a környéken lakók – voltunk részesei. Arról van szó, hogy a Lufthansa 2010. május 19-én átvette első Airbus A380-asát, amelyet a pilóták a közelben lévő repülőtéren teszteltek ezekben a napokban. Hol délelőtt, hol délután repkedtek előttünk ezzel a hatalmas gyönyörű géppel, amelyet madártávlatból csodálhattunk. A Lufthansa az Airbus A380-ast 526 utasra tervezte. A felső fedélzeten található teljesen új First Class osztályon 8 utas foglalhat helyet. Ugyancsak a felső fedélzeten található a Lufthansa Business Class 98 ülése. A fő fedélzeten pedig 420 utas foglalhat helyet a turista osztályon. A német válogatott is felfedezheti az A380-as kínálta komfortot, hiszen a csapat 2010. június 6-án ezzel a géppel utazik Johannesburgba (Dél-Afrika), a világbajnokság helyszínére. Az A380 2010. június 11-én áll hivatalosan is szolgálatba a Frankfurt – Tokió útvonalon. Ez év őszéig a Lufthansa négy A380-ast fog üzembe állítani, amelyek Pekingbe és Johannesburgba szállítják az utasokat.
Június 5. Szombat
Elérkezett nyaralásunk utolsó napja, így a hazautazásé is. Reggeli után összekészülődtünk, illetve összepakoltunk, majd autóba ülve, kb. 11 órakor nekiindultunk a mai programunkra, a stuttgarti Wilhelma Állatkertbe…
14 óra körül érkeztünk meg. Végignéztük a növényházat, ahol gyönyörűbbnél gyönyörűbb növényeket láttunk – a kaktuszok különböző fajtái olyan méretekben tárultak elénk, hogy csak lestünk; az azáleák rózsaszín, fehér és kék színben pompáztak, de ugyanígy elámultunk a fuksziák rózsaszín, piros, bordó és fehér színekben csüngő virágain…
Az idő hátralévő részében néztük egy kicsit a fókabemutatót, majd sétáltunk az Állatkert parkjában, amely szintén csodálatos látványt nyújtott.
A buszállomásra minden gond nélkül megérkeztünk. A busz pici (kb. 10 perc) késéssel, de 6:20 körül megérkezett. Leadtuk a csomagjainkat, búcsút vettünk a Gyerekektől, majd úti okmányaink ellenőrzése után felültünk a buszra, s már neki is indultunk az újabb kb. 14 órás útnak Budapest felé…
