Fekete Nándor - közel 3,5 év elteltével - újra koncertet adott Pakonyban, amelyre természetesen, szívesen mentünk el. Amint az a fenti képen is olvasható, Nándor ezúttal, Zene a képekben című fotóvetítéssel egybekötött összművészeti látványkoncerttel lepett meg bennünket. Bővebben ez azt jelentette, hogy az elhangzott műveket K. Orosz Ila miskolci fotóművész vászonra vetített képei színesítették, illetve tették még teljesebbé, még kifejezőbbé.
A műsorban az alábbi művek csendültek fel:
· Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tavasz (1. Allegro, 2. Largo, 3. Danza pastorale)
· Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tél (4. Allegro non molto, 5. Largo, 6. Allegro)
· Ludwig van Beethoven: Holdfény szonáta – 1. tétel
· Ludwig van Beethoven: Örömóda
· Edvard Grieg: Peer Gynt szvit /op. 46/ (9. Reggeli hangulat, 10. Åse halála, 11. Anitra tánca, 12. A hegyi király csarnokában)
· Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja – A hattyú
Antonio Vivaldi olasz barokk zeneszerző, hegedűművész, a hangszeres zene akkori adottságait mesterien és változatosan használta a különböző hangulatok és természeti jelenségek megszólaltatására. Őt tekinthetjük a hangszeres programzene megteremtőjének. Stílusa nagy hatással volt kortársa, J. S. Bach zenéjére. Igen termékeny alkotó volt, s talán legismertebb A négy évszak című remekműve, melyben minden évszak egy-egy önálló, háromtételes versenymű. Vivaldi nem elégedett meg azzal, hogy címet adott kompozíciójának, hanem versekkel, illetve néhány mondattal is megfogalmazta zenéjének tartalmát; ezeket a partitúrába is beírta.
A négy évszak - Tavasz
1.tétel: a megújult természetről, ujjongó madárdalról, csermelycsobogásról és a szeszélyes tavaszi időjárásról (villám, mennydörgés) szól;
2.tétel: a virágos réten mély álomba bódul a kecskepásztor hű kutyája mellett, akinek őrző vakkantásait a pedálszólamban fedezhettük fel;
3.tétel: boldog természeti kép, furulyaszó csendül az álmokon túl, majd táncra kelnek a pásztorok, s a nimfák csapatostul.
Megérkezett az új tavasz, vidáman
köszönti őt az ujjongó madárdal,
s a csermelyek a szellő sóhajában
frissülve futnak, édes suttogással.
Villám és mennykő súlyos gráciával
jelenti be sötét-libériásan,
s hogy elcsitul az égzengés - madárdal
hallik megint, benne zengő varázs van.
Virágos réten sugdosón lehelget
a fű, a lomb és mély álomba bódul
a kecskepásztor, hű kutyája mellett.
S furulyaszó csendül az álmokon túl:
a tündöklő tavaszban táncra kelnek
a pásztorok s a nimfák csapatostul.
A négy évszak - Tél
1.tétel: az évszak fagyos, zord arcát mutatja meg. Dermesztő hideg merevíti mozdulatlanná a képet. Velőnkig hatol a hideg.;
2.tétel: Vivaldi szavai szerint a következő: „Nyugodt és boldog napokat töltünk a tűz mellett, miközben odakint mások esőben áznak.” A nyugalmat, az ablakon kitekintő merengő embert az elégikus szólódallam varázsolja elénk, az esőcseppek kopogását pedig a kíséretben lévő rövid, pattogó hangok érzékeltetik;
3.tétel: Lassan járunk a jégen, félve az eleséstől, egyre gyorsabban siklunk, újból és újból a földre esünk, majd az önfeledt korcsolyázást az olvadó jégpáncél szakítja meg.
Fekete felhőkből jönnek keményen
a szörny-szelek s szigorúan morognak,
a percek lépte koppanó az éjben,
a végtelen fagy fogakat vacogtat.
Vonulását az egykedvű napoknak
tűz mellől nézzük, kint esőverésben
járkál az élet, dermesztő fagyok vad
világában bolyong reszketve, tétlen.
Sokan csúszkálnak, olykor földre esnek,
majd - felszökvén - suhannak sima jégen,
míg betörik páncélja a vizeknek.
Nagy vaskapuk mögül kitör merészen
Bóra, Sirokkó, ura vad szeleknek,
ilyen a tél - s mennyi öröm a télben!
Ludwig van Beethoven fiatalon veszítette el szüleit, s amikor jótevője és nevelője, a német herceg is elhunyt, mély depresszió kerítette hatalmába, melyet tovább rontott betegsége, a majdhogynem süketséggel azonos hallásromlása. Úgy érezte, az öngyilkosság lenne a legjobb megoldás, de ekkor megérkezett a segítség egy vak asszony személyében, aki a következőt kiabálta a zeneszerző fülébe: „Bármit megadnék, ha egyszer láthatnám a holdfényt!” Ezt hallva Beethoven könnyekben tört ki: hiszen ő mégiscsak lát, s tud komponálni, amit aztán papírra vethet! Hatalmas életkedv öntötte el, aminek köszönhetően megírta minden idők egyik leggyönyörűbb zenedarabját, a Holdfény szonátát. Az első tételbe mindkettőjük fájdalmát belekomponálta, a dallamban lassú lépteket idéznek a hangok, amint jótevője, a német herceg koporsóját követik, a kíséretben pedig a holdfény sugarai hullámzanak.
Évekkel azután, hogy túljutott a szomorú, szenvedéssel és fájdalommal teli életszakaszán, elkészült a felülmúlhatatlan zenemű, az Örömóda a 9. szimfóniából. Ez a remekmű koronázta meg a zeneszerző élete munkáját. 1824-ben maga vezényelte az első előadást. Mivel addigra már teljesen megsüketült, nem hallotta a tapsot. Az egyik szólista gyengéden megfogta Beethovent, és a hallgatóság felé fordította, hogy lássa a termet betöltő, vadul éljenző, tapsoló és kalaplengető közönséget. Úgy mondják, az Örömóda Beethoven háláját fejezi ki Isten és az Élet felé, hogy annak idején mégsem dobta el magától az életét. És ez a köszönet azt a vak fiatalasszonyt illeti, aki arra inspirálta őt kívánságával, hogy a holdfényes éjszakát hangjegyekbe ültesse át: egy csodálatosan szép melódia édes dallamában a holdfény sugarai hullámzanak. Érzékenységét felhasználva, Beethoven, a zeneszerző, aki nem hallott semmit, gyönyörűséges zenéjével lefestette az éj szépségében fürdőző holdfényt egy olyan nőnek, aki nem látott semmit.
Edvard Grieg: Peer Gynt szvit (op. 46)
Edvard Grieg norvég zeneszerző és zongoraművész. 1874-ben Henrik Ibsen levelében felkérte Grieget a Peer Gynt című drámája megzenésítésére. A norvég zeneszerző ezt nagy kihívásnak tekintette, nehezen szánta rá magát, de végül 1876-ra elkészült vele, s ebből utóbb két – egyenként négytételes – hangverseny-szvitet állított össze.
Az első szvitet megnyitó Reggeli hangulat poétikus természeti kép; az Åse halálát megjelenítő második tétel szorosan kapcsolódik a költeményhez: Peer Gynt megérkezik anyja halálos ágyához, és fantasztikus történetekkel segíti át a haldoklót a túlvilágra. Anitra tánca - a harmadik tétel - vérpezsdítő keleti táncmuzsika, amelyet az arab vezér leánya Peer szórakoztatására lejt. A negyedik tétel kísérteties lidércálom A hegyi király csarnokáról.
Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja – A hattyú
Camille Saint-Saëns a XIX. századi francia zene egyik vezéralakjának tekinthető, aki 1886-ban komponálta meg a gyermekek körében is népszerű, Az állatok farsangja című remekművét. A tizennégy tételből álló játékos-ironikus darab – farsangi meglepetésként egy gordonkaművész hangversenye alkalmából – két zongorára és kamarazenekarra íródott. Az utolsó tételek egyike a csellószólóra írt Hattyú, melynek kísérete a folyamatosan hullámzó vízfelszínt idézi, dallama pedig a nyugodtan ringatózó, kecses hattyút.
A koncert után meg lehetett vásárolni a műsor hanganyagát dedikált CD formájában, amelyet mi örömmel megtettünk, hiszen, ezúttal is csodás orgonazenében volt részünk! :)
