Amikor 2019 decemberében megvettük a jegyeket Varnus Xaver 2020. szeptember 20-iki MüPa-beli orgonahangversenyére, a koronavírus (Covid-19) jelenségről még mit sem tudtunk és hallottunk. Az első eseteket 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában, majd a járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította. A Magyar Kormány döntött is az országos veszélyhelyzet bevezetéséről - március 28-ától kijárási korlátozásokat vezettek be. Világszerte fesztiválokat fújtak le, díjátadókat töröltek, sporteseményeket, színházi előadásokat, filmbemutatókat halasztottak el. A járványhelyzet második hulláma miatti megszorítások „áldozata” lett ez a koncert is. 2020. szeptember 7-én a jegyiroda Xaver alábbi üzenetét továbbítva értesített a koncert elhalasztásáról:
Minthogy többen, mind jómagam, mind külföldi művésztársaim, mind pedig a közönségem egy része külföldről érkezik, már a mai nappal érvényes COVID szabályok szerint sem léphetünk be Magyarország területére, és szakemberek szerint, ha az esetszámok ilyen drámai mértékben nőnek, amúgy is könnyen elképzelhetőek további szigorítások szeptember közepétől. Ezért, hogy sem közönségem, sem a művészek, sem pedig a MÜPA munkatársainak életét és egészségét ne kockáztassuk, új időpontra, 2021. február 17-én este fél 8-ra helyezzük át a koncertet.
Sajnos, a pandémia harmadik hulláma ezt az időpontot is törölte a naptárból. 2020. február 3-án a jegyiroda, ismét Xaver üzenetének kíséretében értesített a halasztásról:
Barátaim, egy rossz és egy jó hír: bár a február 17-re áthelyezett koncertem a világjárvány okozta korlátozások okán nem valósulhat meg a Művészetek Palotájában, de öröm az ürömben, hogy a MÜPA vezetősége új időpontra tűzte ki a koncertet: 2021. október 26-án, kedden este fél 8-ra. (Soha nem telt még el ilyen hosszú idő a jegyértékesítés és a koncert tényleges időpontja között, de oly korban élünk, amikor az Élet, ez az édes-cudar, rendre felülírja az összes szabályt.)
Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy mi nézők is nagyon-nagyon vártuk már ezt a koncertet, és nagy-nagy öröm volt Xavert újra látni és hallani – úgy emberi szóban, mint orgonajátékban. :)
A MüPába minden gond és fennakadás nélkül megérkeztünk (gondolok itt elsősorban a MÁV kiszámíthatatlanságára), valamint Cili is jól viselte a begipszelt karja miatti kényelmetlenségeket. A III. emeleti középerkélyre szóló helyünk valóban jó magason volt ;), de azért mindent jól láttunk, ami a színpadon történt.
Rutinos Xaver-koncertre járóként nagyon jól tudjuk, sőt, el is várjuk, hogy Xaver meséljen is nekünk. Most, hogy ilyen hosszú ideig nem tudtunk találkozni, bőven akadt is mesélnivaló. Mindenekelőtt elnézést kért az öltözete miatt, elmondása szerint ugyanis olyan nehéz volt jegyet foglalni, hogy csak azzal a feltétellel engedték fel a repülőre, ha nem hoz magával bőröndöt. Semmi probléma, ahogyan ő is mondta: orgonálni jött, nem azért, hogy öltözködjön. Ennek kapcsán persze meg is kaptuk az első Xaver-humorbonbont, miszerint megfigyelések igazolják: minél jobban öltöznek ki a színpadon, annál csapnivalóbb az előadás! ;)
Xaver megosztotta velünk, hogy a Covid első hulláma alatt, a nagy bezártságban kigondolta, hogy valami zöldebb helyre kéne költöznie… E kapcsán megismertük egy szemtelen, ám mégis sikert eredményező szúnyog lecsapása okozta kanadai templom megvásárlásának elképesztő történetét! Mit is mondjak… csak Xaverral történhetnek meg ilyen misztikusan a dolgok! ;)
Amúgy, a Kanada keleti partján lévő templom megvásárlásával nem csak egy tágas és zöldebb ingatlanra tett szert, hanem az odaköltözéssel egy csodálatos környezetbe is csöppent, csupa zeneszerető emberek közé! Igaz, bejelentkezni nem szokás, mielőtt valaki becsönget a szomszédhoz, de legalább visz magával egy tálca süteményt. Így ismerte meg Xaver pl. azt a zongoraművészt, aki három kutyájával csöngetett be hozzá és töltött el nála közel három óra hosszát, s ugyan süteményt nem vitt, ellenben csodálatosan zongorálta Brahmsot.
Xaver arról is beszélt, mennyire magányos muzsikus az orgonista, hiszen pl. ha egy hegedűs kamarazenét játszik, kíséri őt a zongorista, az énekest is kíséri egy vagy több hangszer… Most pedig, hogy vett egy gyönyörű templomot, amelybe egy orgonát is sikerült beszereznie, ráadásul, tele van a világ tehetséges orgonistákkal… szóval, elhatározta, hogy szervez majd egy nemzetközi orgonista találkozót! Hát, közönségként nagyon szívesen részese lennék ennek a találkozónak! ;) Meglátása szerint, a fiatal muzsikusok egy ördögi körben vannak, hiszen, nem kapnak koncertet, mert nem ismerik őket, és hát, nem ismerik őket, mert nincsenek koncertjeik!?
Régen találkoztunk – Xaver és közönsége –, ezért is „fért bele” és vártuk is el, hogy Xaver meséljen nekünk és ossza meg velünk az elmúlt közel két év történéseit vele kapcsolatban.
Ami pedig a ma esti koncert programját illeti… Eredetileg más lett volna műsoron, de Xaver úgy gondolta, ma este csak Bachot játszik…
Xaver - koncertjeihez hűen - improvizációval zárta a programot. Amint azt tudjuk, és most is elmondta, nagyon szeret improvizálni, de ma már kevés orgonista műveli ezt. A ma esti Kis kece lányom… kezdetű népdalra játszott improvizálás különlegesnek volt mondható, merthogy Xaver nem egyedül, hanem egy korábban megismert orgonakedvelő, amúgy pszichológusnak tanult fiatalemberrel együtt követte el. Szenzációsan „adták egymás alá a lovat”, és közben megmutatták saját „mátkájukat”. ;)
Marc-Antoine Charpentier: Marche en Rondeau hangulatos, pattogó dallamára és ritmusára közös orgonálással-tapsolással vettünk búcsút egymástól, bízva abban, hogy a következő koncertig nem kell éveknek eltelniük! ;)
Varnus Xavér a földkerekség legjelentősebb orgonáin koncertezett már: Bach lipcsei Tamás-templomában, a washingtoni és a canterbury-i székesegyházban, Párizs főtemplomaiban - a Notre-Dame-ban, a Saint-Sulpice-ben és a Saint-Eustache-ban -, a berlini dómban, valamint a világ legnagyobb működő hangszerén, a philadelphiai Wanamaker-orgonán. 2006 májusában negyedmagával avatta fel a MüPa orgonáját. Orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként egyaránt sokat tett az orgonazene népszerűsítéséért.
Pályafutásának háromezer koncertje során ezidáig hatmillióan vettek jegyet hangversenyeire, ötvenhárom hanglemeze, hatvanöt koncertfilmje és öt könyve jelent meg, YouTube-felvételeit már tizenhétmillióan nézték meg - csupán 2013-as berlini dómbeli koncertjén előadott Bach d-moll toccata és fúga-felvételének megtekintése már átlépte az ötmilliót. A Sony gondozásában kiadott, és a MüPa orgonáján rögzített négyszeres platinalemezes felvétele („From Ravel to Vangelis”, 2007) minden idők legnagyobb példányszámban eladott orgonalemeze lett. „Varnus elképesztő tehetség, minden ízében oly eredeti és izgalmas, mint Glenn Gould volt egykoron” - írta róla Kanada nemzeti napilapja, a The Globe and Mail kritikusa. Varnus Xavér kamaszkora óta felváltva él Kanadában és Európában.
A Gyerekektől kaptuk Karácsonyra a Magyar Színházba szóló színházjegyeket A muzsika hangja című musical előadásra. A darab nem volt ismeretlen számunkra, mert a filmváltozatot (Julie Andrews és Christopher Plummer főszereplésével) régebben már láttuk, de az igazat megvallva, a történetre már nem pontosan emlékeztem.
