Emlékmorzsák

A soron következő 49. MusicalPlusz alkalomhoz ugyan nem kötődött, ebből következően, amolyan "mezei" musical délutánnak néztünk elébe, de ahogyan azt már megszokhattuk, ezúttal is nagyszerű dalokban, szenzációs produkciókban és kiváló humorban volt részünk - köszönhetően a kedvelt fellépőknek (vagy, ahogyan Kata mondta: összetételnek/hozzávalóknak ;)), név szerint: Janza Katának, Polyák Lillának, Vágó Bernadettnek, Egyházi Gézának, Posta Victornak, Serbán Attilának és Pál Daninak. :)
Kata - elmondása szerint - örömmel vállalta magára a műsorvezetést, ám emiatt, majdhogynem hiába hozott magával több fellépő ruhát, a konferálás miatt szinte alig jutott idő átöltözésre! Ruha ide, átöltözés oda, a Lillával és Bettivel közös Mozart!-tercett (Csillagok aranya) felvezetése nagyon jópofa és ötletes volt! :) Ugyanakkor, azzal, hogy Kata vezette le a műsort, Serbi mindettől megmenekült, így csak a fantasztikus éneklésre kellett koncentrálnia ;) - a Jekyll és Hyde Párbaját (mint mindig, most is) fergetegesen adta elő! :) Géza csodás hangja mellett a humor dominált a ma délután előadott dalokban - Serbivel közösen előadott "egyszerű út" pl. különösen pikánsra sikeredett! ;) Victor, nagy-nagy örömünkre ezúttal sem mellőzte a zongorajátékot, amely mostanra már szinte, elmaradhatatlan! Az Elvis-image is nagyon jól áll neki! Önállóan, majd Bettivel előadott József Attila versek is nagyon tetszettek! Meg is beszéltük Cilivel, hogy napirendre tűzzük az Én, József Attila című előadást - jó lenne Victorral látni a darabot! :) Pál Danit már kedves ismerősként üdvözölhettük a MusicalPlusz színpadán, hiszen, a két évvel ezelőtti Halloween Pluszon duettet énekelt Gézával, ám ezúttal, szólóban hallhattuk őt! :) A délutánnak volt még egy "meglepetés" fellépője, nevezetesenSzalóki Alíz, akinek, mint feltörekvő musicalénekesnek, minden álma-vágya az volt, hogy a MP-színpadán duettet énekelhessen Lillával, ami most a Nyomorultak egyik legszebb dalával valóra vált számára. :)

S végül, de nem utolsósorban, következzék az elhangzott dalok listája:
1. Serbi: Júdás dala (JKSZ)
2. Géza: Eljött az óra (Jekyll és Hyde)
3. Lilla-Victor: Miért? (Anna Karenina)
4. Kata-Betti: Csak szerelem (Rudolf)
5. Serbi: Börtöndal (József)
6. Kata-Lilla-Betti: Csillagok aranya (Mozart!)
7. Pál Dani: Belle et Sébestien
8. Lilla-Géza-Victor: Szóban forgó dal (Spamalot)
9. Serbi-Kata-Betti: Értem születtél (Rudolf)
10. Lilla-Szalóki Alíz: Senkim már (Nyomorultak)
11. Kata: Matuzsa panasza (Ördögölő Józsiás)
12. Betti: I wanna dance with somebody (Whitney Houston)
13. Victor: Édeskettes hármasban medley
14. Géza-Serbi: Az egyszerű út (Mozart!)
15. Lilla-Betti-Kata: Egyveleg (Mesemusicalek)
 
1. Pál Dani: I'll be there (Michael Jackson)
2. Lilla-Kata-Géza: Hogyha kell egy tánc (Elisabeth)
3. Victor: A Little Less Conversation (Elvis Presley)
4. Lilla-Serbi: The Prayer (Celine Dion & Andrea Bocelli)
5. Géza: Útvesztő minden út (Elisabeth)
6. Kata: Érzed már a szív szavát (Az Oroszlánkirály)
7. Victor: My Way (Frank Sinatra)
8. Lilla: Ecset és vászon (saját dal)
9. Betti: Legyen hó (Jégvarázs)
10. Serbi: A szabadság vándorai (Demjén Ferenc)
11. Kata-Géza: Így fogadj el (Jekyll és Hyde)
12. Victor: Tiszta szívvel (Én, József Attila)
13. Betti-Victor: Áldalak búval, vigalommal (Én, József Attila)
14. Serbi: Párbaj (Jekyll és Hyde)
15. Géza-Betti-Kata: A holnap hídja (Rudolf)
16. Finálé: Voulez Vous (ABBA)
 
Mary ezúttal is lehetővé tette, hogy a szünetben kedvezményesen megvásárolhassuk a következő MP-ra szóló jegyeket, amely azonban, ezúttal jubileumi délután lesz, ugyanis kerek 10 éve, hogy az első MusicalPlusz megrendezésre került! A fellépők sora egyelőre ismeretlen, de annyi biztos, hogy több mint 20 fellépő teszi majd tiszteletét az elmúlt 10 év előadói közül! :) Nagyon kíváncsian várjuk, ki mindenki jön majd el és lép fel... ja, merthogy természetesen, megyünk, hisz' ott a helyünk! :)

Ezen eseményről bár, kissé megkésve - kb. egy hónappal ezelőtt - értesültem Szabó P. Szilveszter Facebook oldalán, de szerencsére, még sikerült rá jegyet vennem! A fellépők (kedvenceink) névsora - Janza Kata, Peller Anna, Bot Gábor, Csengeri Attila, Dolhai Attila, Egyházi Géza, Nagy Sándor, Peller Károly, Serbán Attila és Szabó P. Szilveszter - igencsak csábítónak tűnt, így más programunk nem lévén, majdhogynem magától értetődő volt, hogy ezen (is) ott a helyünk. ;)
Amint az a szórólapon is olvasható, kedvenceink egy Jótékonysági Musical és Operett Gála keretében léptek fel, mely (mint azt megtudtuk) idén ötödik alkalommal került megrendezésre. A jótékonyság a Gyógyító Energia Alapítvány támogatására történt, amikor is a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház legnépszerűbb musical- és operett énekesei álltak a jó ügy mellé, mi nézők és hallgatók pedig, a gálára megvásárolt jegy árával járultunk hozzá az Alapítvány megsegítéséhez. :)
A Gála helyszínéül a lenyűgöző Pesti Vigadó szolgált. Pollack Mihály tervei alapján 1833-ban nyílt meg a klasszicista stílusú Redoute, a mai Vigadó elődje. A Redoute az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is kiemelt szerepet kapott. 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról szétlövette az épületet. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás. Ünnepi bál keretében 1865. január 15-én avatták fel a romantikus stílusban újjáépült Pesti Vigadót.

A műsorban - mint azt a rendezvény címe is sejtetni engedte - ismert és kedvelt musical és operett dalok hangzottak el olyan darabokból, mint József (Börtöndal-Serbi), Az Operaház Fantomja 2. (Míg hangod újra fel nem zeng-Gabi), Rebecca (Rebecca-Anna/Kata), Notre Dame de Paris (Belle-Gabi/Géza/Csengusz; Katedrális-Géza), Jekyll & Hyde (Így fogadj el!-Géza/Kata), Mozart! (Árnyékdal-Serbi; Egyszerű út-Serbi/Szilveszter), Anna Karenina (Miért?-Szilveszter/Anna), Nyomorultak (Csillagok-Géza), Jézus Krisztus Szupersztár (Szupersztár-Serbi), Valahol Európában (A zene az kell-Csengusz); illetve Hegedűs a háztetőn (Ha én gazdag lennék-Sanyi), Koldusopera (Ha a cápa szája tátva-Csengusz), Marica grófnő (Hej, cigány!-Atuska; Ringó vállú-Karcsi/Kata), Csárdáskirálynő (Te rongyos élet-Sanyi/Anna; Jaj, cica!-Karcsi), Csókos asszony (Éjjel az omnibusz tetején-Karcsi/Anna); valamint egyéb dalok olyan legendás előadóktól, mint Cserháti Zsuzsa (Édes kisfiam-Kata) és Máté Péter(Egyszer véget ér-Csengusz), és olyan hírességektől, mint Josh Groban (Per Te-Gabi) és Jacques Brel(Kérlek, ne menj el-Szilveszter).
Nagyon jó volt hallani ezeket a dalokat kedvenceinktől :) - gondolok itt elsősorban például,Szilveszterre, akit előadáson kívüli rendezvényen csak nagy ritkán láthatunk és hallhatunk, s hát, mióta hanyagoljuk az Operettszínház előadásait, az ő személyétől és játékától is megfosztjuk magunkat. :(Anna, Kata, Géza,Gabi, Serbi és Csengusz hozták a formájukat - szuperek voltak, mint mindig! :)Sanyi is változatlanul édes és aranyos - tervezzük őt további prózai szerepekben megnézni! ;) Karcsit eddig leginkább csak a TV-ből ismertem, de örültem, hogy ezúttal élőben is hallhattam őt. Az operettért annyira nem vagyok oda, de tőle (is) szívesen hallgatok operettet. Atuska totálisan meglepett a hangjával! :) Azt, hogy az elmúlt években ezért ő tett-e valami pluszt a rendszeres képzésen és gyakorláson túl, nem tudom, de egy beérett hangot hallottam, tele erővel és energiával, amelyet ezelőtt hallva, az én fülem nem tapasztalt! ;) A fellépők között volt olvasható Abbe Lewisneve is. Abbe öt éve jött Magyarországra Amerikából, dalszerzéssel és énekléssel foglalkozik. Kicsit tartott ugyan, a tehetségkutatóktól, mégis jelentkezett az egyikbe, s így a Rising Starból ismerhettük meg őt és zenei világát egy kicsit közelebbről. :)

 
1. MÁZS: Művész (Fame)
2. Ádám: Bíró dala (Sakk)
3. Tomi: She's out of my life (Michael Jackson)
4. Mahócska: Who wants to live forever (Queen)
5. Zsaki-Gabi: Szeret mind, ki ismer (Mozart!)
6. Gyuri: Himnusz (Sakk)
7. MÁZS: Katedrális (Notre Dame de Paris)
8. Ádám: Fezziwig dala (Isten pénze)
9. Mahócska-Tomi: Szóló szaxofon (Jekyll & Hyde)
10. Gabi: ??? (Alul semmi)
11. Gyuri: Maria (West Side Story)
12. MÁZS-Tomi: A zene az vagyok én (Mozart!)
13. Ádám: Üres szék, üres asztal (Nyomorultak)
14. Mahócska-Gyuri: Time to say goodbye (Sarah Brightman - Andrea Bocelli)
15. Gabi: Vesti la giubba (Bajazzo)
16. Zsaki: Az már nem én lennék (Elisabeth)
 
1. Zsaki-Ádám: Ördögi tánc (Jekyll & Hyde)
2. Mahócska-Gabi: Tonight (West Side Story)
3. Tomi: Miért nem fogadsz el engem? (Mozart!)
4. MÁZS: András dala (Menyasszonytánc)
5. Ádám: Rózsalevél (Sárdy János)
6. Gabi: Ima (A Vörös Pimpernel)
7. Zsaki-MÁZS: Értem születtél (Rudolf)
8. Mahócska: Hijo de la Luna (Sarah Brightman)
9. Gyuri: Távol a cél (Herkules)
10. Gabi: Vándor (saját dal)
11. Zsaki-Tomi: ??? (Robin Hood)
12. Mahócska: Várj még (saját dal)
13. Gyuri: Going home (Anthony Dvořak)
14. MÁZS: Táncolj! (saját dal)
15. Ádám: Jajj, cica (Csárdáskirálynő)
16. Zsaki: Forog a tánc (Mozart!)
17. MÁZS-Tomi: Nincs más út, csak az Isten útja (István, a király)
18. Finálé: A holnap hídja (Rudolf)

A következő, június 21-én sorra kerülő Musical Pluszra már a szünetben megvettük a jegyeket, hogy biztosítsuk helyünket az ugyancsak kedvenceket felsorakoztató délutánra: Serbán Attila :), Egyházi Géza :), Posta Victor :), Janza Kata, Vágó Bernadett, Polyák Lilla.

Mindig is érdekelt a szinkronkészítés - úgy technikailag, mint színészileg. Fogékony, de még inkább érzékeny vagyok a szinkronhangokra - elsősorban a férfi szinkronhangokra. Örök nagy kedvencem, Selmeczi Roland hangját ma már inkább csak az égiek élvezhetik.:( Számomra nagyon fontos, ha úgy tetszik, alapvető szempont, hogy az ismert külföldi színésznek szinkronhangot kölcsönző magyar hang, ha már egyszer megszoktam, lehetőség szerint, ne változzon, és igenis, erre figyeljenek oda a szinkronrendezők, és amikor csak lehet, kövessenek el mindent, hogy pl. Jennifer Anistont Kökényessy Ági, Pierce Brosnant Kautzky Armand, George Clooney-t Szabó Sipos Barnabás, Bruce Willist Dörner György, Nicholas Cage-t Józsa Imre, Leonardo di Capriót Hevér Gábor stb. szinkronizáljon, mert igenis "illúzió romboló", ha nem a megszokott magyar hangján szólaltatják meg őket. :(
A magyar szinkron idén ünnepli 80. születésnapját, ami szerintem, elismerésre méltó, mert úgy gondolom, szenzációsan jó színészeink vannak, akik kiválóan szinkronizálnak, sőt, többünk véleménye szerint, élvezetesebb film a szinkronhanggal, mint az eredeti nyelven megszólaló színésszel!? Mindezek ellenére szomorúan olvastam, hogy "bajban van a magyar hang"?!
Bizonyára a "hangok" iránti érdeklődésem is magyarázata annak, hogy azonnal felfigyeltem a Port.hu színházi ajánlójában egyik nagyon kedvelt és nagy népszerűségnek örvendő kiváló magyar színészünk, Kautzky Armand rendezésében színpadra állítottHangemberek című keserédes film-színházra, melyet az ugyancsak ismert és kedvelt színész és szinkronhang, Imre István ötlete nyomán Albert Péter kortárs szerző és színművész írt, aki maga is több mint 300 filmben szinkronizált az elmúlt két évtizedben.
Amint az a színház honlapján olvasható, "a Hangemberek a szinkronstúdiók édesbús, kulisszatitkos, sok humorral, (ön)iróniával és anomáliákkal egyaránt tarkított, rendszerváltás utáni világát tárja a bennfentessé avatott nagyérdemű elé, szívbemarkoló tanulságokkal és társadalomkritikai áthallásokkal".
A témát elolvasva én máris kedvet éreztem e darab megnézéséhez, Kautzky Armand rendezése és szereplése ugyancsak vonzó szempont volt, amely elhatározásomban a további szereplők is csak megerősítettek. Cilivel konzultálva és egyeztetve gyors elhatározásra jutottunk, s azonnal intézkedtem jegyvásárlás ügyben.
Bár, már hivatalosan a tavasz évszakába léptünk, az egyelőre nehezen távozó tél ezt mintha nem igazán akarná tudomásul venni, s még próbára teszi a türelmünket, ennek ellenére egész tűrhető időjárásban volt részünk. Az előadás az Újszínház Bubik István Stúdiószínpadán került bemutatásra, amelynek megtalálása némi gondot okozott, de egy rövid bolyongás után rátaláltunk a stúdiószínpad bejáratára. A helyfoglalás érkezési sorrendben történt, s bár, mi az utolsók között léptünk a nézőtérre, jó helyre sikerült leülnünk, ahonnan kiválóan láttunk mindent a színpadon történtekből. :)
Amint azt már fentebb is írtam, a darab egy történeten keresztül meséli el a magyar szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét, annak minden örömével és keserűségével. A bajban lévő magyar szinkronról korábban olvasott cikk mondatai szinte mindegyike visszaköszönt a színpadi dialógusokból. Nagyon tisztán és világosan nyomon lehetett követni a "változások szelét". :) Azt gondolom, a darab hitelességéhez nagyban hozzájárult, hogy maguktól a "szinkron sztárok"-tól, azaz a méltán népszerű és kedvelt (szinkron)színészeink - Kautzky Armand, Kökényessy Ági, Lux Ádám, Mihályi Győző, Szabó Sipos Barnabás - szájából hangzottak el azon mondatok, amelyek - adott esetben - napjainkban is elhangzanak a különböző szinkronstúdiókban. :(
Mindkettőnknek nagyon tetszett az előadás! Magamat tekintve, ugyan, nem tudtam, mire számítsak a darab kapcsán, de miután a téma nagyon érdekel, így biztos voltam benne, hogy nagy csalódás nem fog érni; Cilit tekintve pedig, örültem, hogy ugyancsak élvezte az előadást, annak ellenére, hogy alapvetően nem annyira érzékeny a (szinkron)hangokra, illetve a magyar szinkronra, mint ügyre. :)

Azt gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy nagyon-nagyon vártuk a délután 4 órakor kezdődő Egyházi Géza Plusz - Valentin napi élőzenés koncertet! :) Én konkrétan a 2011. január 20-i elmaradt koncert óta vártam, hogy valamilyen szervezés keretében mindez pótlásra, illetve megrendezésre kerüljön. Örülök, hogy Mary megtette ezt a lépést - úgy érzem, sokunk nagy-nagy örömére! :)
Cilivel a Kőrösi felé menet találkoztunk, szerencsére, a legnagyobb rendben és időben érkezett meg a vonattal. A viszonylag késői jegyvásárlás ellenére kitűnő helyre (a 11.sor közepére) sikerült jegyet váltanunk - tökéletes rálátásunk volt a színpadra. :)
A program kezdeti perceiben megtudtuk Gézától, hogy a kezdési időpontot nagyon gondosan, mértani pontossággal helyezték el a napban, merthogy tulajdonképpen a szervezetünk étkezés utáni emésztésre fordított energiájából fakadó álmosság érzet ilyenkor már elmúlóban van, a normális esti lefekvés előtti fáradtság okozta álmosság érzet pedig még nincs jelen. Ennek értelmében tehát, Géza senkit sem szeretett volna meglátni szuszókálni, hiszen, drága pénzért jegyeket vásároltunk, aludni pedig, otthon is lehet... arról nem beszélve, hogy milyen híre lenne annak, hogy Egyházi Géza koncertjén tömeges alvások voltak!? ;) Nos, hát, hasonló humorral kellőképpen átitatott és fűszerezett műsorlevezetésben volt részünk, amely abszolút nem áll távol Gézától, sőt mi több, Krolock grófunk kreatív eszperente nyelvtudását ;) is megcsillantotta! :)
A műsorpalettán szerepeltek dalok nagy klasszikusoktól (pl. Tom Jones, Máté Péter, Elvis Presley), mai kedvencektől (pl. Josh Groban), kedvelt musicalekből (pl. El nem múló vágy - Vámpírok bálja,Katedrális - Notre Dame de Paris), Géza saját (Infinity) lemezéről, s természetesen, Valentin nap kapcsán, a szerelmes dalok sem hiányozhattak (pl. Zeffirelli: Rómeó és Júlia c. film főcímdala, Igazából szerelem c. film betétdala). :)
Ahogyan az a szórólapon is olvasható volt, két vendégfellépő - Janza Kata és Szomor György - színesítette a műsort. Kata elárulta, hogy két olyan zenész kollégája van, akiknek szívesen mond igent a koncertmeghívásukra - az egyikük Egyházi Géza! :) Kata elénekelte Cserháti Zsuzsa Kicsi, gyere velem rózsát szedni című slágerét, majd (ugyancsak) hatalmas sikerrel duetteztek Gézával a Hogyha kell egy tánc (Elisabeth), a Belehalok (Grease) és a Holnap hajnalig (Szép nyári nap) című dalokkal! :) Gyuriszereplésének nagyon örültem - egyrészt, mert már nagyon régen láttam és hallottam őt, másrészt, mert nagyon szeretem a hangját! :) Sajnos, Gyuri mindössze csak két dalt hozott el nekünk (Szeretned kell, míg élek / Love of my life - Queen, Elmegyek - Máté Péter), de azokat szenzációsan adta elő. :) Miután Gézától megtudtuk, hogy Gyuri főszerepet játszik a Győri Nemzeti Színház Jézus Krisztus Szupersztár musicaljében, Cilivel elgondolkod(t)unk, hogy egy hosszú hétvége keretében elutazunk és megnézzük Gyurit Jézusként! :) Még egy vendégfellépője volt a műsornak, akinek a neve sem a szórólapon, sem a plakátokon nem szerepelt, mert vendégszereplése csak később realizálódott; de Géza, amikor csak teheti, meghívja és favorizálja őt, mert nagyon tehetségesnek tartja - ő pedig nem más, mint Szemerédi Bernadett, akivel közösen elénekelték Géza lemezéről a Holnapután című dalt. :)
Amint azt fentebb említettem, élőzenés koncertben volt részünk, s az Ötödik elem névre hallgató zenekar szolgáltatta a zenét. A zenekart két vokalista lány - Ambrus Rita és Farkas Zsófi - egészítette ki, akik önállóan is énekeltek nekünk, mégpedig Whitney Houston & Mariah Carey When you believe című dalát. :)
Nagyszerűen éreztük magunkat ezen a délutáni koncerten, kiválóan szórakoztunk, mégis... ha őszinte akarok lenni, akkor nekem sokkal jobban bejönnek Géza nagyívű, igazán magas színvonalú hangot igénylő éneklései, mint az ún. könnyedebb műfajú dalok. Igaz, Géza humora sem mindennapi, amelyre mindenkor és mindenhol abszolút vevő vagyok! :)
A szünetben sikerült jegyet vennünk a következő - április 12-i - MusicalPlusz 48.-ra, így biztosítva helyünket az ugyancsak csábító fellépőket felsorakoztató élményteli musical délutánra - többek között - Bot Gabi, Hanczár György és MÁZs társaságában! :) Tudom, elfogult vagyok, de MÁZs-nak különösen örülök! ;)

Amikor tavaly márciusban megnéztük az ExperiDance Szenvedélyem, Velence című produkcióját, tudtam, hogy én ezt mihamarabb újra látni szeretném. December elején megnéztem a RaM Colosseum honlapján a lehetőségeket, s örömmel láttam, hogy január 9-én ez a produkció lesz műsoron. Tovább kattintva a jegyvásárlásra, valamiféle jelnek tekintettem, hogy a már csak egy-egy elszórt üres helyen kívül, mindössze egyetlen két, egymás mellé szóló hely kínálta magát! Mintha csak ránk várt volna ez a két szék a nézőtér 3. sorának (szinte) közepén! :)
S ha már várt, mi éltünk a lehetőséggel, mentünk és újra megnéztük ezt a hihetetlenül látványos, szenzációs előadást! Olyannyira magával ragadó a produkció minden egyes pillanata, hogy csak akkor eszmélsz fel, hogy véget ért az előadás, amikor a táncosok meghajolnak és a közönség hosszasan tapsolni kezd. :) Már-már gyanúsan az volt az érzésünk, hogy egy-két jelenet kimaradt, olyan hamar eltelt az idő! :(
Eddig minden látott ExperiDance-produkció nagyon-nagyon tetszett, de ez a Szenvedélyem, Velencenálam mindent visz! Ahogyan azt a márciusi előadás kapcsán írtam: fülbemászó zenék, ötletes díszletek a rávetített képekkel és fényekkel kombinálva, csodaszép jelmezek, és hát, lenyűgözően ügyes táncosok! :)
Abból a szempontból nagyon jó volt a 3. sor, hogy még közelebbről láttuk a táncosok arcát, gesztusait és mozdulatait, de szerintem, a totális összkép kicsit távolabbról még egységesebb, még látványosabb! :) Az előadás Tamburino színre lépésével kezdődik, aki a nézőtérről "keveredik fel" a színpadra, csak előtte "átpasszírozza" magát a nézőtér egyik oldaláról a másikra, miközben felállít egy (hölgy)nézőt, hogy a helyére ülhessen, hogy ott pár pillanatig megpihenhessen! Nos, azért is ültünk jó helyen, mert pl. ez a jelenet pontosan előttünk zajlott le! :)
Azt is kiszúrtam, hogy kedvenc táncosom, Újszászi András, levágatta a haját... jól nézett ki! ;)
A márciusi beszámolómhoz képest csak ismételni tudom magam... Nagyon jó volt látni a táncosok arcán a mosolyt, függetlenül attól, hogy "könnyedebb" avagy nagy koncentrálást kívánó, akrobatikus mozdulatokkal kápráztattak el minket! :) A lenyűgözés ezúttal sem maradt el! Úgy érzem, nem most láttam utoljára ezt a produkciót! ;)

Nos, ha eljő a december, akkor már nem csak a Mikulás, a Karácsony és a Szilveszter jut az eszünkbe, hanem a soron következő HAVASI Symphonic Aréna Show is! ;) Az elmúlt két év fergeteges zenei élményének köszönhetően az idei - harmadik - felvonást az idő közeledtével egyre felfokozottabb hangulatban vártuk, amelyre bizony, már áprilisban megvettük a jegyeket! Az érdeklődés pedig olyannyira nagy volt, hogy a ma délutáni és esti teltházas koncerten kívül még két előadásra töltötték meg az érdeklődők a Budapest Arénát! :)
Megérkezve kicsit hiányoltuk - az elmúlt két évhez hasonlóan - a székekre helyezett gyönyörű kivitelű programfüzetet, amely felsorolta volna az elhangzó műveket, olvashattunk volna a sztárvendégekről és a show alkotóiról, de ezen hiányérzetünket pótoltuk a szünetben az idei show műsorát tartalmazó CD megvásárlásával. :) Megkeresve helyünket a lelátón, kényelembe helyeztük magunkat, majd izgatottan vártuk a kezdést. Ezúttal is kitűnő helyről csodáltuk végig a showt - mindent tökéletesen láttunk, mindent tökéletesen hallottunk. :)
A show ezúttal is saját zongoratémákból, zenei ötletekből épült fel. Pejtsik Péternek, Havasi Balázs kreatív alkotótársának köszönhetően, több hónapi közös munka gyümölcse, hogy a szóló zongoradarabok újabb és újabb monumentális művekké formálódtak, melyeket meghallva szinte azonnal ráismerünk a HAVASI Symphonic sajátos zenei világára. A koncert során több dallam is ismerősen szólt, de természetesen, hallottunk új szerzeményeket, és láttunk új produkciókat is. :)

A nagyon hatásos és látványos bevezető nyitány (Prelude - Age of Heroes) után az Ad Martemmostanra már igencsak jól ismert dallamai csendültek fel, hiszen, a koncertet hirdető reklámszöveg alatt e zene hallható. :) Ezután egy soha élőben még el nem játszott új tételt, a Miami Fever-t hallgattuk meg, amely egy nagyon vidám hangulatú, lendületes, mai modern hangzású szerzemény. :)
Balázs tavasszal egy olyan etűdsorozatot kíván megjelentetni (CD és kotta formájában), melynek segítségével könnyebben küzdhetők le a zenetanulás technikai nehézségei, mert az általa komponált etűdök zeneileg hallgathatóak és közel áll a mai zenei ízléshez. Ebből a készülő sorozatból kaptunk ízelítőt négy mű erejéig - kettőt a koncert első (Etude No. 1 és Etude No. 2) és kettőt a második felében (Etude No. 8 és Etude No. 9). :)
Ismét jól ismert dallamok következtek. Az Ecset és Zongora projektből a Poros út, az Egy magyar Párizsban és a Krisztus-trilógia hangzott el. E szerzeményeket Havasi Balázs a Munkácsy-festmények hatására komponálta, mely festményeket láthattuk közben a hatalmas LED falon. :)
"Az emberiség nagy történetei úgy kezdődnek: volt egy férfi és egy nő, de vannak történetek, amelyek kezdetén két férfi áll... És van egy történet a világon, egyetlen egy, amelyik így kezdődik: volt egy zongora és volt egy dob..." - ez Havasi Balázs és Endi története! Ki tudja, miért, a Drum & Piano projekt változatlanul hatalmas sikernek örvendett ;), pedig már szinte minden pillanata nyomon követhető a közösségi oldalakra feltöltött videókon... Hiába, a produkció látványa élőben sokkal hatásosabb és lenyűgözőbb! :)
A koncert első részének záró akkordjaként Balázs egy közös játékra kért bennünket. Endi mutatott egy egyszerű ritmusképletet, amelyet az elhangzó zenére kellett tapsolnunk, s miután magabiztosan felvettük a ritmust, elindult az új szerzemény, a You Can’t Stop Us. Talán, valamilyen formában eljutott Balázshoz a jó kis zúzos rockkal vegyített zongorajáték kívánságom, mert ez bizony a klasszikus zene és a rock találkozása volt, sőt, további meglepetésként Endi mellett a teljes Hooligans legénysége is színpadra lépett! (Csipának micsoda hangja van! Elképesztő! :))

A show második része ugyancsak látványosan kezdődött az Oh, Saint Stephen és a The Chaseművekkel. Ez utóbbiban a több hangszeren is játszó és a legtöbb zenei stílusban otthon lévő Pejtsik Péter a vezénylésen túl a hegedű tudását is megmutatta. :)
Ez évben is bekerült a műsorba Balázs Voices of Change című szerzeménye, amelyet Radics Gigi aHarlem Gospel Kórussal adott elő. :)
Az idei harmadik felvonás repertoárjában helyet kapott Liszt Ferenc Szerelmi álmok című zongoradarabja. Semmihez sem fogható érzés volt, ahogy Balázs "csupasz" zongorajátéka "beszőtte" az aréna hatalmas nézőterét. :)
No, és végre, a show sztárvendége, a Grammy-díjas Lebo M. is színpadra lépett, és élőben is felhangzott a jellegzetes kiáltás, azaz az Oroszlánkirály hangja! A világhírű producer nemcsak előadója a Circle of Life című dalnak, hanem társszerzője is. Elsöprő sikert aratott "az élet körforgása", amelyet a zeneszerző egy afrikai kórus kíséretében adott elő. :) Lebo M. egy dalpremierrel is kedveskedett nekünk, amikor is a Bruce Willis főszereplésével nagy sikert aratott, A Nap könnyei című filmdráma eddig csak lemezre felénekelt betétdalát, most először élőben is előadta. :)

A show olyan ismert és kedvelt művekkel zárult, mint a Generali, az Infinity, a Storm és a Spring Wind (Tavaszi szél). :)
Furcsa módon, ráadás, mint olyan nem volt, de ne legyünk telhetetlenek, hiszen, 2014 decemberének estéjén is világszínvonalú, látvánnyal teli, giga-mega produkció részesei lehettünk, s a HAVASI Symphonic-esszenciával ismét hónapokra feltöltődtünk! :)
Az est zárásaként név szerint is bemutatásra kerültek a show fellépői és alkotói, akik közül sokukat a 2012-es és 2013-as HAVASI Symphonic Arena Show kapcsán már megismerhettünk. :)
 
Talán, kicsit mostoha módon, a beszámoló vége felé említem meg őket, de annál nagyobb szeretettel, örömmel és lelkesedéssel írom, hogy a shownak nagyon fontos szereplője és közreműködője volt az ExperiDance társulata is. Tökéletesen tették kerekké a HAVASI Symphonic zenei művészetét a mozgás művészetével. A távolság ellenére egy-két ismerős arcot is sikerült felfedeznem a táncosok között. :)

Még mielőtt bárki is reklamálná, nem, nem feledkeztem meg a show főszereplőjéről, mindössze keres(t)em a szavakat, mivel is tudnám a leginkább megköszönni neki, hogy ismét mert nagyot álmodni, és az álmok megvalósításában ezúttal is fantasztikus társakra talált. Köszönöm Havasi Balázsnak, hogy az évtizedeken át tartó gyakorlások, asztalfiókoknak történő komponálások ellenére hitt magában, hitt az érzéseinek, gondolatainak kifejezéseként választott hangszerben, a zongorában, s még azon lemezkiadók sem szegték kedvét, akiknek demo lemezét megküldve évekkel ezelőtt azzal utasították el, hogy (nem pontosan idézve): Tisztelt Havasi úr! Gratulálunk a szerzeményeihez, de jelen pillanatban ez a zene Magyarországon eladhatatlan. (?!?!) :( Nos, talán, nem tévednék nagyot, ha azt gondolnám, hogy e lemezkiadók (ha léteznek még egyáltalán) ma már bizonyára másképpen vélekednének! ;)
Balázs szüleinek is hatalmas köszönetet szeretnék mondani, akik mérnökként és közgazdászként hagyták, hogy gyermekük zenét tanuljon, s ha kicsit sokat is váratott magára, de közel négy éve meghozta gyümölcsét a kitartó munka és lelkesedés Balázs számára, s a kezdetben 600 fős zeneakadémiai közönség mára már akár négy alkalommal is teltházas Arénát produkáló rajongótáborrá duzzadt! :)
 
Adatokkal és számokkal nem szívesen untatnám magunkat, de a 450 fős háttércsapat(!!!) mellett meg kell említenem az elképesztő látványvilág létrehozásában szerepet játszó különleges, majd' 300 m2-es tű éles LED falat a színpad hátterében. Talán, mondanom sem kell, hogy e falon megjelenő képek pontosan tükrözték a zene hangulatát, lüktetését és mondanivalóját! Az élettel teli, valósághű képeknek köszönhetően, hol egy hatalmas léghajóban utazva érezhettük magunkat, amelynek mintha ablakán kinézve tárult volna elénk a csodálatos látvány; hol kézzel érinthető közelségben érezhettük a hegytetőről alázuhanó vízesést; hol pedig versenyt futhattunk a fel-felszálló madárrajjal. Szenzációs volt! :)

 
A beszámolóm legvégére egy amolyan kérésféle azoknak címezve, akik szponzor cégek munkatársaként kaptak tiszteletjegyet, eljöttek az előadásra, de talán fogalmuk sem volt, hogy mire is ülnek be pontosan, merthogy a program iránti érdeklődésük mintha odahaza maradt volna. Történt ugyanis, hogy a szünetben egy tőlünk nem messze ülő néző hangot adva felháborodásának teljesen kibukott egy társaságra, akik a koncert első része alatt iszogattak, csörömpöltek a poharakkal és dumáltak!? Kicsit megijedtünk, mert a második rész elején mögénk is valami hasonló társaság, hasonló mentalitással telepedett le, de valaminek köszönhetően, néhány perc után már nem hallottuk őket. Cili ugyan kiszúrta, amint egy biztonsági ember hosszú percekig figyelte eme társaságot, s remélhetőleg, ennek eredményeképpen visszavonulót fújtak! Szóval, kérdezem én (csak úgy, költőien), minek jön el az olyan, akinek fogalma sincs, mire ül be, s a viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy nem is nagyon érdekli, ami a színpadon történik; az pedig végképp nem érdekli, hogy más néző súlyos ezreket fizetett az előadásért, s a pénzéért nem bosszankodni szeretne az ilyenek miatt!? :(