Emlékmorzsák

Vártam a szombat esti X-Faktor újabb adását, de még inkább Oláh Gergőre voltam kíváncsi, mivel lep meg minket ma este. A türelmemet kissé próbára tette a műsor, merthogy Gergő utolsó versenyzőként lépett színpadra. Nagyon-nagyon megérte a várakozás, mert Gergő egy újabb zenei műfajban csillogtatta meg tehetségét. Az a bizonyos meglepetés sem maradt el, hiszen, Seal nagyon szép, ugyanakkor cseppet sem könnyű dalát (It's a man's world) gyönyörűen énekelte el, és szögezett többünket a székbe az előadásával. Úgy gondolom, a Mentorok ismételt állva tapsa a legjobb bizonyíték rá, hogy ez a srác nagyon (jól) tud valamit! Elképesztő profizmussal előadni a színpadon biztosan! :) Meglehet, hogy ezt még korai kijelenteni, de számomra Gergő a 2012-es X-Faktor győztese! :) Minden szempontból megérdemelné! :)

Szeptemberben elindult az X-Faktor 2012 az RTL Klubon. A válogatások során nem éreztem erősnek a mezőnyt, sőt, kedvenceim sem nagyon akadtak, leszámítva persze, azokat a kedvenceket (Mihálka Gyuri, Kiss Ernő Zsolt, Szabó Dávid), akiket a musical világából már ismertünk. A közömbösségem a 4. Válogatás adásáig tartott, amikor is feltűnt a színen Oláh Gergő. Nem szépítem a dolgot, eleinte őt is kétkedve fogadtam, de amint el kezdett énekelni, nem akartam hinni a fülemnek! Tökéletes hang, tökéletes mozgás, tökéletes bemutatkozás - ennek a srácnak meg kell jegyezni a nevét! :)

Ezt követően a Táborban, a csoportos éneklésen sikeresen túljutva, újra meg kellett mutatnia, hogy van keresnivalója az X-Faktorban. Az előadása semmiféle kétséget nem hagyott maga után - ismét megnyerő produkciót láttunk tőle.

A Mentorok házába kerülve eldőlt, hogy Geszti Péter mentoráltja lehet - feltéve persze, ha előadásával kellőképpen meggyőzi Geszti Pétert, hogy méltó helye van ebben a versenyben. Visszatekintve Gergő dalválasztásaira, úgy gondolom, mindenkor tökéletes volt a választása. Minden alkalommal más-más stílusú dalt adott elő, így a Mentor-házban is, amikor is a rapperként is sikeres Geszti-mentor előtt egy "szövegelős" dallal igyekezett "belépőjegyet nyerni" az élő showba. Az igyekezett értő és befogadó fülekre talált, mert Gergő maradéktalanul meggyőzte mentorát, hogy a legjobb 12 versenyző között van a helye! (Zárójelben jegyzem meg, hogy Nagy Szilárd és a Wonderfool kiesését sajnálattal fogadtam - szívesen láttam volna őket a műsorban.)

No, és hát, ma este elérkeztünk az első élő műsorig, ahol Gergő ismét fantasztikusan teljesített. Az előadása könnyed, laza, látványos, tetszetős - egyszóval, tökéletesen profi volt. Ha épp az ő éneklése közben kapcsoltam volna be a TV-t, azt kérdeztem volna magamtól, ki ez az előadó, kit hívtak sztárvendégnek, őt nem ismerem!? Vannak, akik esetleg némi túlzást gondolnak a szavaim mögött, de akik ismernek, pontosan tudják, mennyire kritikus vagyok. Nem könnyű engem meggyőzni hangok terén, mégis, Gergő első hallásra megfogott. Van valami olyan tökéletes összhang a lényében, amellyel énekel, előad és mozog a színpadon, hogy ha pusztán csak a hangját valaki nem is találja esetleg annyira kiemelkedőnek, mindezt a harmóniát együtt látva és hallva, egy vérprofi előadóvá válik. A (nem) kiemelkedő hanggal kapcsolatban azonban még csak annyit, hogy a magyar X-Faktor történetében talán, Gergő az első olyan versenyző, aki ez idáig egyetlen hamis hang nélkül énekelte el a dalokat! Ja, és nem utolsó sorban, ahogyan azt Geszti-mentor tette, én is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Mentorok - Malek Mikivel az élen - felállva tapsoltak Gergő produkciója után! :)

S, ha már Malek Mikit említettem... Tavalyi mentoráltja és egyben a 2011-es X-Faktor győztese, Kocsit Tibor volt az extra produkció fellépője. Tibó idén nyár közepén megjelent önálló albumáról énekelte el a Forgószél című dalt, amely - mint azt megtudtuk - Malek Miki szerzeménye, s kifejezetten Tibó lemezére íródott. :)

Amiről még feltétlenül szólni szeretnék, az a közös produkció, amelyből az első adásba ráadásul kettőre is futotta. Az első egy amolyan bemutatkozó közös dal a versenybe jutott 12 énekessel, akik David Guetta ft. Usher slágerével, a Without you-val alapozták meg az élő show hangulatát. :)

A másik közös produkció is nagyon jól szólt együtt - a kellően vidám hangulat Zséda nagysikerű dalának eléneklésekor sem hiányzott: Legyen úgy! :)

Nem terveztem bejegyzéseket írni az idei X-Faktor adásairól, mert a többi versenyző egyike sem hatott rám annyira, de Gergő személye és tehetsége mindenképpen szót kíván. Nagyon szorítok ennek a 24 éves - minden szempontból szimpatikus - fiatalembernek, s teljes szívemből kívánom, hogy akár ezzel a versennyel, akár e nélkül, de váljanak valóra az álmai! :)

"Végre hát, leszállt az éj", de legalábbis elérkezett az őszi báli szezon első előadása, szám szerint a 175., amelyre hosszú töprengés után esett a választásunk. Nem tagadom, kellőképpen felcsigázott a Produkció "mézesmadzaga", miszerint "A 175. előadás nézőinek nagy meglepetésben, felejthetetlen élményben lesz részük, különösen azoknak, akik 5 előadásnál többször látták a Vámpírok bálját! :)" Miután ez a szám ránk több mint ötszörösen is igaz (ez volt a 28. bálunk), győzött a kíváncsiságunk, s jegyeket foglaltunk rá. Terveink szerint e szezonban is két előadást néztünk volna meg - egyet Géza von Krolock-kal, egyet pedig Gabi von Krolock-kal a főszerepben. Sajnos, utóbbit illetően későn kaptunk észbe, s a kinézett napra már elfogytak a jegyek. Amikor azonban ezt a beszámolót írtam, olvastam a hírt, hogy az aznapi (+ egy másik napi) előadás betegség és egyeztetési okok miatt elmaradt. :( Persze, így utólag már nem is bánkódtunk annyira, de a beteg(ek)nek mindenképpen gyógyulást kívántunk. :)

Megérkezve a színházhoz, kívülről semmi sem utalt a jeles előadásszám ünnepi hangulatára, ahogyan az épületen belül sem. Viszonylag korán sikerült megérkeznünk a színházba, így várakoznunk kellett, hogy beengedjenek a nézőtérre. Ez idő alatt volt alkalmam eltöprengeni azon, hogy vajon, milyen meglepetésben lesz részünk, de sok okosságra nem jutottam, mert körülöttünk semmi sem jelezte a 175. előadást. Szokványos előadásnak néztünk elébe. Ülőhely tekintetében is mondhatjuk, hogy a szokásos helyünkön ültünk - ezúttal is a földszint bal oldalán, a 4. sor 3-4. székén, tökéletes rálátással a színpadra. Az előadás kezdete feltűnően késett, amelyet már a közönség is türelmetlen morajlással illetett. Valamiféle vetítővászonféleség volt felhelyezve a színpadi "fémfüggönyre", amiből arra mertem következtetni, hogy a meglepetés része lesz, de kb. 15 perc érthetetlen várakozás után, mindenféle üdvözlést, köszöntést, vagy egyéb meglepetést mellőzve kezdetét vette az előadás. Látszólag minden ugyanúgy történt, mint az elmúlt előadások bármelyikén. Következtek a jelenetek egymás után, mígnem az első kedves meglepetés akkor ért bennünket, amikor az első felvonás Édes vagy igazán jelenetében Gyuri helyett Sánta Laci, Anna helyett pedig Zsaki jelent meg a színen. A közönség hamar érzékelte a változást és ujjongó tapsviharban törtünk ki. Laci szereplése már csak azért is volt nagyon kellemes meglepetés, mert egy-két éve megvált Abronsius professzortól, s ki tudja hol, de valahol máshol kutatja az öröklét titkát. Jó volt őt viszontlátni! :) A következő meglepetés akkor következett, amikor a Kint vár az élet jelenetben Alfrédként már Pásztor Ádámot láttuk. S ezzel tulajdonképpen a meglepetések sora véget is ért. :( Természetesen, az előadás változatlanul lenyűgöző volt, s a végén éreztük csak igazán, milyen nagy szükségünk volt e vérfrissítésre, miután látvány, hang és élmény formájában megkaptuk azt! :) A szereplők mindegyike édes, aranyos és tündéri volt! :) Géza hangja változatlanul csodálatos, Annáé kristálytisztán szólt, Gyuri imádnivaló (OFF: nagyon szurkolok, hogy bejusson az X-Faktor legjobb 12 közé, ahogyan Szabó Dávidnak és Kiss Ernő Zsoltnak is!), Pirgi megunhatatlan, a táncosok pedig szenzációsan jók! :) Finta Gábort új szereplőként köszönthettük a színpadon - egyfelől a Piros csizmák szólóban, másfelől Fekete vámpírként! E téren elismerés illeti a Produkciót, mert Gábor személyében is tökéletes táncosra találtak! Nagyon ügyes volt! :)

Szeptember 07. 19.00 175.
Krolock: Egyházi Géza
Sarah: Török Anna
Alfréd: Mihálka György
Professzor: Sándor Dávid
Chagal: Pavletits Béla
Magda: Sári Éva
Rebeka: Csóka Vasass Kinga
Koukol: Szentirmai Zsolt
Herbert: Pirgel Dávid
Nightmare I: Bot Gábor
Nightmare II: Pásztor Ádám

Piros csizmák szóló: Varga Kinga, Finta Gábor

Fekete vámpír: Finta Gábor

Fehér vámpír: Ködmen Krisztián

Az előadás ezúttal is hatalmas sikerrel ért végett! A megszokottól eltérően a tapsrend után Géza köszöntötte a közönség soraiban az első bálozókat, majd a színpadon a darab új szereplőit, illetve azokat az alkotókat (többek között Cornelius Baltus rendezőt, Kentaur díszlettervezőt, Póka Balázs művészeti vezetőt és Simon Edit producert), akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a csodálatos előadássorozat. Mindeközben ugyan, történt néhány esetlen virágátadási kísérlet, de az ünnepi hangulat fogalmát tekintve, több kreatív ötletre nem futotta. :( Meglehet, hogy túlzott elvárásaink voltak a 175. előadást illetően, de úgy éreztük, hogy a Produkció részéről meglehetősen harmatosra sikeredett a meglepetések sora. Nem azt mondom, hogy a 100. előadáshoz hasonló "felhajtás" szükségeltetett volna, de egy-két egyszerű (és talán pénzkímélő) ötlettel igazán illetni lehetett volna ezt a nem mindennapi előadásszámot. Például, én biztosan kihasználtam volna azt a bizonyos vetítővásznat, s legalább annyit kiírtam volna rá, hogy "Szívből köszöntjük Önöket a Vámpírok bálja 175. előadásán!" Gondolom, azt is ki lehetett volna hozni pár száz forintból darabonként, ha kinyomtatnak egy vámpíros álarcot, hátoldalán a 175. előadás megjelöléssel és dátumával!? Mindezeken túl, az előadást követően még inkább felerősödött bennünk a hiányérzet, s nem értettük, ha meghívtak még egy Sarah-t, két Alfrédot, miért nem kapunk még egy Koukolt, vagy még egy Herbertet?! Miért nem jelentek meg a színpadon további meglepetés-szereplők - hogy csak néhány nevet említsek: Balogh Anna, Kecskés Tímea, Farkas Gábor "Gabriel", Posta Victor -, akik a kezdetektől fogva emlékezetes és meghatározó szereplői voltak a darabnak?! Nem beszélve a táncosokról, hiszen, biztos vagyok benne, hogy nagy-nagy örömmel láttuk volna viszont Tihanyi Ákost, Rákász Danit vagy Taródi Szilvit?! Persze, nem tudjuk, lehet, hogy a Produkció meghívta eme művészeket, csak esetleg más elfoglaltság miatt nem tudtak eljönni? Meglehet, s ez akár rendben is lett volna, csak éppen az a szomorú, hogy a nevük sem hangzott el, pedig ők is részesei voltak e musical alapjainak letételében! :( Ami azonban még ennél is érthetetlenebb volt számunkra, az Bot Gabi mellőzöttsége, mint Géza mellett egy másik szenzációsan jó Krolock! Neve és személye semmilyen formában sem lett megemlítve, sem bemutatva! Ma este ensemable-ként ő is színpadon volt, s eleinte azzal magyaráztam magamnak, miért is nem fogjuk őt Krolock-ként látni, hogy túl bonyolult átsminkelni őt falubeliből vámpírgróffá! A második felvonásban azonban már semmi akadályát nem láttam ennek, hiszen Nightmare megjelenése már-már tökéletesen közelített Krolock külsejére, már csak egy "öröklétköpeny" kellett volna rá és már kész is! Azt is el tudtam volna képzelni, hogy a második felvonás elején, a Teljes a sötét dalnál, Géza és Anna mellett Gabi és Zsaki is megjelenjen, s végül négyen énekelték volna el a duett dalt. Azt gondolom, ez méltó lett volna Gabihoz, arról nem beszélve, hogy biztos vagyok benne, hogy nagyon jól szóltak volna együtt! :)

Szóval, nem értem a Produkciót e tekintetben, de az vigasztal, hogy Bot Gabinak önálló koncertje lesz december 2-án, amelyen természetesen, ott a helyünk! :)

Mire megírtam ezt a kis beszámolót, találtam egy közel 30 perces kis filmet a Neten a jubileumi előadásról, amelyben több kedves szereplő is megszólal, s kicsit bepillanthatunk az előadás egy-egy részletébe is! :) 

Amióta ismerem George Michael-t, kedvelem - az embert, a zenészt, a művészt. Örülök, hogy 2007-ben elmentem a koncertjére, de sajnálom, hogy 2011 szeptemberében kihagytam. 2011 novemberében aggódva figyeltem a róla szóló híreket, miszerint tüdőgyulladással intenzív osztályra került, s később sem érkeztek megnyugtató hírek az állapotával kapcsolatban. A 2011-re tervezett összes koncertjét lemondták, melyeket 2012-ben terveztek megtartani. 2012 tavaszán örömmel olvastam induló koncertkörútjáról, mert az egyértelműen azt jelentette, hogy meggyógyult, felépült, és munkára kész. :) Pusztán művészetének és dalainak kedvelése nem késztetett volna erre a kis szösszenetre, de miután az idei olimpia záróünnepségén előadott legújabb dala, a White Light miatt olyan kritikák és támadások érték, hogy kihasználta a többmilliós hallgatóságot, s legújabb dalát így akarta reklámozni és hírverést csinálni, úgy éreztem, eleget teszek a Twitteren közzétett felkérésének, s ekképpen csatlakozom és fejezem ki szimpátiámat iránta.

@GeorgeMichael

Please join me in telling them to fuck off ! It was my one chance on tv to thank you all for your loyalty and prayers, and I took it. X And I don't regret it. Xxxx

Kérlek, csatlakozz hozzám, és küldjük el őket a fenébe! Ez volt az egyetlen esélyem, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik támogattak és imádkoztak értem. X És nem bántam meg. Xxxx

Nem gondolnám, hogy George Michael-t bármiféle üzleti, illetve promóciós érdekek vezérelték. Letett már annyit művészileg arra a bizonyos asztalra, hogy erre ne legyen szüksége, illetve akár ezt is megtehesse! Maximálisan elfogadom a magyarázatát, miszerint így tudta megköszönni mindenkinek, aki aggódott érte, segítette a gyógyulásban, támogatta és mellé állt. Azt gondolom, ennél jobb módját nem is választhatta volna a világra szóló köszönetnyilvánításnak.

Az új dal tavalyi halál közeli élményeiről szól, a tüdőgyulladásáról, amely kis híján az életébe került, de bécsi orvosok végül megmentették az életét. Konkrét története nincs a videónak, inkább a betegségtől való félelem és küzdeni akarást próbálták különböző képekkel illusztrálni, amiben egyébként feltűnik Kate Moss szupermodell is, aki végül megmenti az énekes életét. (Mint azt George elmondta, Kate emlékeztette legjobban nemrég elhunyt édesanyjára, ezért esett rá a választás.)

Tudj örülni a kis sikereknek!
Ne azt nézd, milyen messze vagy még, hanem azt is, ahová már elértél!
(Müller Péter)

Hatalmas gratula és millió-millió ölelés Mindannyiótoknak! :)

A koncertről talán, egy hónappal ezelőtt értesültem Andreától, aki ismerve sűrű színházi programjainkat (igaz, ezek száma az utóbbi hónapokban igencsak csökkent), azonnal beírattatta velem a naptárba június 8. estére eme eseményt. :) Külön érdekesség, hogy a helyszín a HIT Gyülekezetének Csarnoka volt, ahova a koncert „nyilvánossága” miatt a jeggyel rendelkező „utca embere” is ezúttal bemehetett...

Elérkezett hát, a nap, amelyet kíváncsian vártunk, de miután a kb. egy évvel ezelőtti „közös” koncert nagyon emlékezetesre sikeredett, ezúttal sem voltak fenntartásaim a jó hangulatot illetően.

Miután Cili vidékről jött, én pedig munkából, s még haza is ugrottam, pár perccel 7 óra előtt léptünk be az amúgy közelben lévő koncert helyszínére, a HIT Csarnok kapuján. A HIT Park szépen rendezett kertjének egy részét már volt szerencsém látni, de a Csarnokon belül most jártam először.

A bejáratnál szigorú ellenőrzésen kellett átmennünk – szúró és vágó eszközt nem, valamint fényképezőgépet sem lehetett bevinni. Vicces, mert soha, semmilyen előadásra vagy koncertre nem viszek fényképezőgépet, de miután felmerült, hogy Zoliékról esetleg lehetne fotót készíteni, no, gondoltam, akkor most kivételesen elviszem. Hát, a fényképezőgép megőrzésre a koncert „falain” kívül maradt. :(

Andrea már a bejáratnál várt, üdvözölt minket, majd örömmel újságolta, hogy sikerült ún. „karszalagot” szereznie (nekünk is), amellyel szuper helyről, a színpaddal szemközti lelátók egyikéről, VIP vendégként nézhettük végig a koncertet. :)

Amint kényelmesen elhelyezkedtünk, kezdetét is vette a program. Rónai Egon, mint műsorvezető pár szóban felvezette az estét, majd elsőként az előzenekar, azaz a Cornerstone Club lépett színpadra. Az egy évvel ezelőtti (Petőfi Csarnoki) felálláshoz képest, egy új taggal bővült a csapat, mégpedig Norbi (Andrea és Zoltán nagyobbik fia) személyében, aki a szintetizátor mögött látta el zenészi feladatát...

Ádám, a zenekar énekese köszöntötte a közönséget, majd a fiúk a húrok közé csaptak. A 2011-ben megjelent lemezükről hat dalt - Világbajnok Jézus, Született Férjek, Nevet az ég, Mr. Universe, Több ezer éves szó, Száguldás blues - hoztak el nekünk. A fiúk változatlanul nagyon jók, ahogyan a dalok is szenzációsak, Norbi pedig, mintha mindig is a zenekar tagja lett volna – olyan lendülettel és lelkesedéssel hangolta tombolásra a közönséget, hogy ha pár tíz évvel fiatalabb lettem volna, még a kényelmes VIP székemet is lecseréltem volna, csakhogy én is a színpad előtt tombolhassak. :) Személy szerint, kissé keveselltem a hat dalt, de remélhetőleg, a „született férjek” mihamarabb előrukkolnak egy önálló koncerttel is! :)

A zenekari átállás mindössze pár percet vett igénybe. Ez idő alatt Rónai Egon, amolyan történelemórát idézve, felvezette az est főszereplőinek zenei útját az 1972-es megalakulástól napjainkig, megemlítve az ez idő alatt történt néhány – legyen az pozitív vagy negatív, de mindenképpen jelentős – történelmi eseményt, majd ezt követően a PETRA is megkezdte zenei üzenetét a szép számban összegyűlt tömeg részére. Egyik-másik dal ismerősen csengett a tavalyi koncertről, ám amit felettébb örömmel fogadtunk, hogy a kivetítőkön a dalok szövege az angol mellett magyarul is olvasható volt. :) Változatlanul elismerésre méltó, hogy túl a hatvanon húszévesek energiájával nyomta le a zenekar a koncertet, különösen az énekes, Greg X Volz fizikai teljesítménye előtt le a kalappal, aki szinte végig intenzív mozgásban volt a színpadon. :)

Már a koncert háromnegyedénél járhattunk, amikor Greg – többek között – azokhoz (is) szólt, akik már egy ideje gondolkodnak, vagy esetleg már el is döntötték, hogy megtérnek. Kihívta őket a színpad elé, s örömmel üdvözölte az elhatározásuk eredményeként kezdődő „új életükben”. E szavakat és mondatokat hallva, tudtomon kívül átestem életem első istentiszteletén, amire valamennyire fel voltam készülve, hiszen a jegyen olvastam erre utaló szavakat, ugyanakkor váratlanul is ért, hogy egy koncert keretén belül ebben is részem volt.

Világi emberként azonban szeretném eloszlatni azon téves elképzeléseket, miszerint az ehhez hasonló (zenés istentisztelettel egybekötött) rockkoncert (idézetek hozzászólásokból) „egy bizonyos réteg toborzó hadjáratáról szól”, vagy, hogy „a jó zenét (is) felhasználják a szektákba tömörítő egyének, akik a saját önnön célozott, és megtévesztő képvilágukat erőszakolják rá más, a számukra potenciális pénzforrású emberekre”, sőt mi több, a bejáratnál sem kezdték el, hogy „ajánlj fel valamekkora összeget”! Néhány HITGyülis kollegámmal közel hat éve dolgozom együtt, de még soha egyikük sem „nyaggatott erőszakosan”, hogy térjek meg, vagy éppen adakozzak a Gyülekezet javára. Ezen emberek által vallott hittel lehet azonosulni, vagy éppen nem, de hogy a közösséghez tartozó erős egység árad belőlük, az biztos. Olyasfajta együvé tartozás jóleső hangulatát és érzését tapasztaltam, amelyet bármilyen koncerten, az ott résztvevő emberek tömegéből áradna. Még egyszer hangsúlyozom, „elhivatott” világi emberként vettem részt ezen a koncerten, s a nem várt istentisztelet sem érintett erőszakos nyomással, inkább értelmeztem egy választható lehetőségnek azok számára, akiknek csak egy végső löket kellett ahhoz, hogy az életüket egy új (út)irány felé vegyék… :)